A lengyel tojáságazatot két egymást követő madárinfluenza-hullám tizedelte meg. 2025 októbere és 2026 márciusa között mintegy hétmillió tojótyúkot kellett leölni az országban, az elmúlt három hónapban pedig tovább romlott a járványügyi helyzet, így újabb hétmillió szárnyas pusztult el. A madárinfluenza mellett az atipikus baromfipestis kitörései is hozzájárultak a piaci ellátás súlyos zavarához. A hiányt részben az Európai Unión kívüli országokból származó importtal pótolják, de a kiskereskedők Romániából, Hollandiából és Belgiumból is igyekeznek árut beszerezni.

A korábbi madárinfluenza-hullámok után a lengyel és a többi európai baromfiágazat még gyorsan talpra állt, ezúttal azonban rendkívül nehéznek ígérkezik a termelés helyreállítása. A veszteségek miatt ugyanis olyan hatalmas a kereslet, hogy komoly hiány alakult ki naposcsibékből, így a lengyel, valamint a többi uniós termelő sem képes kielégíteni a hirtelen megugrott igényeket.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi láncok folyamatosan kivonják a kínálatukból a ketreces tartásból származó tojásokat. Lengyelországban a ketreces tartás aránya csaknem 60 százalékos, ami jóval magasabb a legtöbb uniós tagállaménál, így ennek a lépésnek drasztikus hatása volt az árakra.

Az igazgató szerint az üzletláncok döntései közvetlenül hozzájárultak a belföldi piacon kialakult tojáshiányhoz, ami jelentősen felhajtotta a fogyasztói árakat. A madárinfluenza önmagában is drágulást okozott volna, de ha a ketreces tartásból származó termékek a kínálatban maradnak, az áremelkedés mérsékeltebb maradt volna. Katarzyna Gawrońska úgy értékelte, hogy az ágazat teljesen felkészületlen volt az ilyen jellegű sokkhatásokra, és a termelési kapacitások egyáltalán nincsenek felkészítve a válsághelyzetek kezelésére.