Durva anyaggal terheltek a magyar vizek - az állattartásnak is köze lehet hozzá

Durva anyaggal terheltek a magyar vizek - az állattartásnak is köze lehet hozzá

Egy egyetemista kori mérés indította el azt a gondolkodást, amely ma már egy komplett kutatás-fejlesztési irányt határoz meg a Hunlandnál. A kezdetekkor a Mosoni-Dunánál ösztrogén hatású anyagok nyomait kezdték vizsgálni, majd később a Hunland telepi hígtrágyájából 50 µg/l körüli koncentrációt mértek. Ezek az eredmények is megerősítették azt a tényt, hogy a környezetbe kerülő ösztrogénterhelés jelentős része az állattenyésztésből származik.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Van egy szám, ami egyetemista koromban teljesen átírta mindazt, amit a környezetvédelemről gondoltam. Később, a Hunland telepi hígtrágyájának elemzésekor aztán összeálltak a mozaikdarabkák: ezek az eredmények is megerősítették azt a tényt, hogy a környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik

- idézi fel a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az állítás azért is érdekes, mert amikor a környezetben megjelenő hormonokról vagy gyógyszermaradványokról beszélünk, a közbeszédben gyakran a lakossági gyógyszerhasználat, például a fogamzásgátlók kerülnek elő elsőként. Az állattenyésztés szerepe jóval kevésbé látható, miközben a trágyával együtt különböző mikroszennyezők is bekerülhetnek a mezőgazdasági körforgásba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a felismerés a Hunland kutatásaiban egy egészen gyakorlati kérdést vetett fel: hogyan lehet ezeket a láthatatlan szennyezőket már a hígtrágyában azonosítani és csökkenteni? A fejlesztés első szakaszában ehhez mindenekelőtt meg kellett érteni magát az anyagot. A trágyamintákat szűrőoszlopos tisztítással készítették elő, majd humán ösztrogénreceptort tartalmazó élesztőteszttel határozták meg a minták ösztrogénhatását. A kutatások során analitikai méréseket, növénytoxikológiai vizsgálatokat és baktériumos kezeléseket is alkalmaztak.

Ez volt a tűzoltás időszaka: a legfontosabb feladatunk a probléma számszerűsítése és azonnali csökkentése volt

- fogalmaz Gubó Eduard.

A feladat azonban korántsem volt egyszerű. A hígtrágya ugyanis egészen más kihívást jelent, mint egy kontrollált laboratóriumi közeg. Összetétele folyamatosan változik, hatással van rá az időjárás, az állatok takarmányozása, a telepi körülmények,  és a benne élő mikroorganizmusok összetétele is. Egyes vegyületek pedig kölcsönhatásba léphetnek egymással.

EZ IS ÉRDEKELHET

A hígtrágya nem egy steril folyadék. Ez egy élő, kiszámíthatatlan anyag, ami évszakonként változik, ingadozik a sűrűsége és a saját mikrobiális közössége is. Ráadásul a benne lévő különböző anyagok folyamatosan reagálnak egymással, ez egy veszélyes 'koktélhatás', ahol a vegyületek felerősíthetik egymás káros hatásait.

Éppen ezért nem egyetlen technológiában gondolkodtak. A fejlesztés során több egymásra épülő eljárást kapcsoltak össze. A biológiai fázisban baktériumok és speciális enzimek segítségével törekednek a hormonmolekulák és gyógyszermaradványok lebontására, miközben a szeparálás a szilárd és folyékony fázis elkülönítését szolgálja. A folyamat végén fizikai-kémiai módszerek, köztük az adszorpció és a flokkuláció kapnak szerepet. A szakember egy egyszerű hasonlattal szemlélteti a folyamatot:

Olyan, mintha mágnesekkel magunkhoz vonzanánk a legkisebb mikroszennyezőket, majd az egészet jól szűrhető pelyhekké fognánk össze, hogy végleg kiemelhessük őket a rendszerből.

A kutatás során azonban idővel az is világossá vált, hogy a hígtrágya utólagos tisztítása önmagában nem jelenthet teljes körű megoldást. Ha ugyanis folyamatosan ugyanazokat a hormonokat és gyógyszermaradványokat kell eltávolítani a folyamat végén, akkor tulajdonképpen csak a tüneteket kezelik. A következő lépés ezért a megelőzés lett: annak vizsgálata, hogyan lehet már az állattartási folyamat elején csökkenteni azoknak az anyagoknak a mennyiségét, amelyek később a trágyába kerülnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy ponton túl világossá vált, hogy a végtermék kezelése önmagában csupán tüneti megoldás. Nem a folyamat végén kell beavatkozni, hanem el kell érni, hogy eleve be se kerüljön a szennyeződés. Ez a gondolkodás vezetett el ahhoz a holisztikus szemlélethez, amelyben az állat, a telepi menedzsment, a víz, a higiénia, a hígtrágya, a talaj, a növény és a takarmány egyetlen összefüggő rendszer részeként jelenik meg.

A megelőzés egyik eleme a telepi vízminőség és higiénia kérdése. A vállalatnál ezért olyan, elektrolízisen alapuló technológiát is alkalmaznak, amely víz, só és elektromos áram segítségével állít elő helyszínen felhasználható oldatot. A GB Water rendszerét az ivóvíz kezelésétől a felületfertőtlenítésig több területen is használják. A mögötte álló logika ebben az esetben is ugyanaz: ha a kockázatokat már a folyamat elején sikerül csökkenteni, később kevesebb terheléssel kell számolni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ugyanez a megelőző gondolkodás jelenik meg a precíziós állattenyésztésben is. Az állatok nyakában viselt szenzor folyamatosan adatokat gyűjt a mozgásról, a kérődzésről és az aktivitásról, ezekből pedig az állatok biológiai állapotára lehet következtetni. Különösen fontos ez az ivarzás felismerésénél, hiszen a pontosabb felismerés és időzítés lehetővé teszi, hogy a termékenyítési döntések ne kizárólag rutinszerű protokollokra épüljenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az adat akkor válik értékessé, ha pontosabb döntést tesz lehetővé - legyen szó egy állat egészségi állapotáról, az ivarzás időpontjáról, a telepi higiéniáról vagy éppen a trágyakezelésről. A vállalat által követett Farm-to-Field szemlélet éppen ezt az összefüggést próbálja egyetlen rendszerben kezelni. A modell kiindulópontja, hogy a fenntarthatóság nem egyetlen technológia vagy egy különálló környezetvédelmi projekt, hanem az állattartás teljes folyamatának kontrollja.

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a modell lényegét, akkor azt mondanám: a fenntarthatóság nem egy különálló technológiai kiegészítő, hanem egy kontrollált, tudatos folyamat az állattól a trágyakezelésen át egészen a termőföldig.

A gondolat lényege, hogy ami a telepen történik, annak közvetlen következménye van a talajban, a növényben és végső soron az egész környezetünkben. A rendszer egyetlen pontján sem érdemes kizárólag önmagában gondolkodni. A modell öt pillérre épül: a folyamatos monitoringra, a biológiai kezelésre, a technológiai innovációra, az adatvezérelt döntéshozatalra és a modern infrastruktúrára. Ezek együtt alkothatnak olyan rendszert, amelyben nem egyszerűen a már kialakult környezeti terhelést próbálják mérsékelni, hanem annak keletkezését is igyekeznek kontrollálni.

EZ IS ÉRDEKELHET

A következő kérdés természetesen az, hogy a Hunland telephelyén és a laboratóriumban kifejlesztett modell mennyire alkalmazható más körülmények között. Gubó Eduard szerint nem egy konkrét technológiai recept globális elterjesztéséről van szó, hanem egy olyan gondolkodásmódról, amely különböző telepi és földrajzi körülményekhez is igazítható.

Ami itt, Felsőványon és a laborjainkban körvonalazódott, az nem egy lokális kísérlet, hanem egy univerzálisan alkalmazható modell. Az elvei minden olyan helyen adaptálhatók, ahol intenzív állattartás, hígtrágya-kezelés és szántóföldi hasznosítás zajlik.

A konkrét megoldásokat természetesen befolyásolhatja a helyi éghajlat, a takarmányozás, az infrastruktúra és a szabályozási környezet. A folyamat alaplogikája azonban ugyanaz marad: először meg kell mérni a terhelést, ezt követően lehet a forrásnál csökkenteni, majd célzott technológiai kezelést alkalmazni, végül pedig ellenőrzötten visszajuttatni a tápanyagokat a mezőgazdasági körforgásba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos, hogy a termelés hatékonysága mellett a környezeti terhelés is mérhetően csökkenjen, a hormon- és antibiotikum-használat pedig ne automatikus rutin, hanem indokolt, célzott döntés legyen. Ebben a felfogásban a hígtrágya sem egyszerűen egy kezelendő melléktermék: megfelelő kontroll mellett a mezőgazdasági körforgás részeként értelmezhető erőforrássá válhat.

A történet így végül jóval túlmutat az ösztrogénen. Arról szól, hogy a modern állattenyésztésben mennyire lehet pontosan követni egy anyag útját az állattól a trágyán és a talajon keresztül egészen a növényig. És arról, hogy a technológia miként segíthet abban, hogy ne csak akkor avatkozzunk be, amikor már megjelent a probléma. Mert a környezeti felelősség ebben a rendszerben nem a telep végén kezdődik. Hanem ott, ahol az első döntést meghozzák.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM