Ilyen fejlesztéseknek nevezte a precíziós mezőgazdasági megoldásokat, a modern erőgépeket, az új növényfajták megjelenését, a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek körültekintő és észszerű kihasználását. A tárcavezető azt mondta, Magyarország jövőjét szolgálja a KÁN Egyetemi Napokon megjelent szakemberek tudása, tapasztalata, az agrárkiállítók által bemutatott újdonságok, és ezt szolgálja a magyar vidékfejlesztésben új korszakot nyitó Szent István Vidékfejlesztési Program. Ezzel olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön létre, amellyel a helyi közösségek nemcsak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, hanem aktív alakítói is saját térségük jövőjének - tette hozzá.

Lőrincz Viktória hangsúlyozta: a Szent István-program arra hivatott, hogy megerősítse a helyi partnerségeket és a vidéki térségek tervezési képességét, valamint tartósan javítsa a vidéki életminőségét. A programban támogatást kaphatnak közlekedési, mobilitási megoldások, út és közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó tervek, a megújuló energiával, a vízmegtartással összefüggő beruházások, egészségügyi és gyermekellátási, közösségi és egyebek mellett turisztikai fejlesztések is. A miniszter úgy vélte, a vidék jövőjét nem a város felől érdemes megközelíteni, hanem a vidék saját erejéből kiindulva, okosan, fenntarthatóan, a közösségek összefogásával. Ha a technológiát, a fenntarthatóságot és a közösséget össze tudjuk kötni, a vidék nemcsak túléli a következő évtizedeket, de a jövő nyertesei közé tartozhat - jelentette ki.

Búza László élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár hangsúlyozta: a jövő kérdése már nemcsak az élelmiszerbiztonság, hanem az is, hogyan tudunk olyan élelmiszert előállítani, amely aktívan hozzájárul a magyar emberek egészségéhez, egészségének fejlesztéséhez. Nem egyszerűen ártalmatlan, hanem egészségfejlesztő, nem egyszerűen ellenőrzött, hanem a lehető legmagasabb minőségű, nem egyszerűen megfelel az előírásoknak, hanem példát mutat Európának - fogalmazott. Az államtitkár utalva a somogyi vármegyeszékhelyen működő élelmiszeripari cégekre, agrároktatásra és kutatásra, felhívta a figyelmet arra, hogy ebben Kaposvárnak történelmi szerepe lehet, mert "itt van együtt a genetika, az állattenyésztés, az állategészségügy, a takarmányozás, az élelmiszeripar, az egyetemi tudás és annak alkalmazása". Búza László az állattenyésztők, állattartók munkáját méltatva azt mondta, ez élelmiszerműveltség nemcsak azt jelenti, hogy tudjuk honnan jön a tej, a hús, a tojás, hanem azt is, hogy megtanuljuk tisztelni azokat, akik mindezt előállítják.

Gyuricza Csaba egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora arról szólt, hogy ez az év rendkívüli a mezőgazdaság számára, mert az ágazat minden területén komoly nehézségekkel néz szembe. Ha ezt nem válságként, hanem korszakváltásként kezelik, az megadja a lehetőséget az építkezésre, arra, hogy a jövőre koncentráljanak - fogalmazott. Közölte, a jövő mezőgazdaságában nem az lesz a kérdés, mennyit tudnak termelni, hanem hogyan tudnak kevesebb erőforrásból nagyobb értéket előállítani, és ehhez kell igazítani a magyar agráriumot, a vidéki életet, amihez alkalmazkodásra, az alkalmazkodáshoz pedig tudásra van szükség. Szavai szerint bizakodva nézhetnek a jövőbe, mert a MATE kaposvári kampuszán 2021 óta megtöbbszörözték az agrár- és vidékfejlesztési szakokra felvett hallgatók számát, akiknek a felvételi pontszáma is nőtt, azaz egyre tehetségesebb fiatalokat tudnak megnyerni az ágazat fejlesztésének.