Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK

Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK

agrarszektor.hu
Mind a vadászatra jogosultnak, mind a gazdálkodónak a megfelelő együttműködés az érdeke, a cél, hogy a vadkár a lehető legkisebb mértékű legyen - mondta el az Agrárszektornak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A szakember a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián jelentette be, hogy a NAK megkezdte egy cég alapítását, amely majd megvásárolja a gazdálkodók jogos vadkárigényeit, illetve segíti őket azok érvényesítésében. Győrffy Balázs elárulta, milyen formában, milyen forrásokból tervezik létrehozni ezt a vállalkozást, de beszélt arról is, hogy reményeket fűznek annak működéséhez.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Évente mintegy 21 milliárd forintnyi kárt okoznak a vadak a magyar mezőgazdaságnak, de a gazdálkodók csak 3 milliárd forintnyi kompenzációt kapnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért bejelentette, hogy egy céget fog alapítani a méltatlan helyzet rendezésére. De mit is fog csinálni ez a vállalkozás ténylegesen?

Először is szeretném leszögezni, hogy ezeket a számokat nem az Agrárgazdasági Kamara számolta ki, hanem a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) neves professzora. A 3 milliárd forintos kár az egy tényszám, a 21 milliárd forintos károkozás viszont egy számított érték. A teljes, az egyetem által becsült nagyvadállomány létszámából és az állatok táplálékigényéből ez egyszerűen meghatározható. Mi azzal az egyébként nagyon optimista feltételezéssel éltük, hogy a vadak által elfogyasztott táplálék a fele annak, amit mező- és erdőgazdasági szempontból hasznosított területen fogyasztanak el, tehát ez ott tényleges kárt okoz. A törvényben le van írva, hogy ennek a kárnak a 10%-át a gazdálkodó köteles tűrni. Tehát, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor mondhatjuk, hogy ebből a 21 milliárdból vonjuk le ezt a 10%-ot. De még ehhez képest is óriási a különbség.

Alapvetően abból a logikai következtetésből indultunk ki, hogy a gazdálkodók nem tudják, vagy nem akarják érvényesíteni a vadkárt, mert az nekik társadalmi konfrontációt és sok utánjárást jelent. Viszont az elmúlt évek meglehetősen súlyos, az agrárgazdaságot nem kímélő változásainak hatására a gazdálkodóknak ez ma már vállalhatatlan terhet jelent.

Úgy gondoltuk, hogy nekünk, mint ennek az ágazatnak a legnagyobb hatáskörrel és legszélesebb tagsággal rendelkező szervezete, kötelességünk tenni valamit, ami segíti a tagjainkat a jogos vadkárigények elszámolásában.

A kamara által alapítandó cég - szükség esetén - már a bírósági szakaszba lépés előtt átveszi majd az ügyet a gazdáktól, annak minden terhével együtt. Ha bíróságra kerül az ügy, akkor a NAK által létrehozandó cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalja a vadkárigényt a károsulttól, vállalva a perrel járó anyagi és jogi terheket. És mivel ezt alapvetően nonprofit feladatként értelmezzük a Kamarán belül, ezért nem vagyunk abban érdekeltek, hogy a megegyezéseket gátoljuk, sőt! Abba az irányba terelnénk a problémát, hogy az érintetett felek próbáljanak meg egymással megegyezni, mert mindenkinek az a legjobb, ha nem pereskednek és nem kérik harmadik fél segítségét.

Hogyan fogadták ezt a bejelentést a gazdák? Mi volt a reakció rá?

A gazdák részéről én negatív jelzést nem kaptam, semmilyen negatív visszacsatolás nem érkezett hozzám. Ez természetesen nem egy reprezentatív felmérés, de elég sok gazdával találkozom, és szerintem nincs olyan, akinek ezzel gondja lenne.

Vadkár a kukoricásban (Fotó: Bleier Norbert)
Vadkár a kukoricásban (Fotó: Bleier Norbert)

Nem szabad azonban megfeledkezni a másik oldalról, a vadásztársadalomról sem. Mi volt a vadászok, vadgazdálkodók reakciója a bejelentésre?

Erről az oldalról voltak ellenséges reakciók, de volt őszinte és érdeklődő megkeresés is, azzal kapcsolatban, hogy ezt hogyan szeretnénk lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy mi semmilyen formában nem akarunk új szabályokat bevezetni. Sem a vadászatra jogosultnak, sem pedig mező-, illetve erdőgazdálkodónak nem keletkezik egyetlen új jogosultsága vagy kötelezettsége sem. A meglevő kereteken belül kívánjuk a tagjaink érdekeit képviselni.

Azt azért szeretném kiemelni, hogy nem elhanyagolható a száma azon vadászatra jogosult személyeknek, aki teljesen korrekt módon partnerségre és együttműködésre törekednek a gazdálkodókkal. Szerintem mind a két félnek ez a megfelelő együttműködés az érdeke, hogy a vadkár a lehető legkisebb mértékben sújtsa őket.

A bejelentés hatására történt-e bármiféle változás, előrelépés, új kötelezettségvállalás a gazdáknak okozott vadkárok rendezése terén?

Úgy gondolom, a vadászatra jogosultak részéről sokkal nagyobb lesz a hajlandóság, hogy a gazdálkodókkal megegyezzenek. A kamarán belül komoly erőforrást és a költségvetésünkből egy jelentős nagyságú pénzt fogunk elkülöníteni, hogy a tagjainknak ezen a téren is segítsünk. Ez önmagában már egy új helyzetet fog teremteni. A vadászatra jogosultak is érdekeltek lesznek abban, hogy a jogos vadkárt megtérítsék a gazdálkodóknak. Ahol eddig is korrekt együttműködés volt, és a vadászatra jogosultak a felmerülő vadkárt maradéktalanul kifizették a gazdálkodónak, ott nincs miről beszélni. Ezeket a feleket az intézkedés nem fogja érinteni.

Győrffy Balázs (Fotó: NAK)
Győrffy Balázs (Fotó: NAK)

És nem kell attól tartani, hogy valakik rosszindulatúan próbálnak majd vadkárigényt behajtani a vadászatra jogosultakon?

Nem fogunk olyan vadkárigényt átvenni, ahol a kollégáim nem igazolják annak jogszerűségét. Arra számítunk, hogy minden olyan, eddig kezeletlen problémában is kérik a segítségünket, amikor a gazdálkodó valamilyen objektív okból kifolyólag nem tudja a vadkárt érvényesíteni. Ahol ennek valamilyen jogszabályi gátja van, azt mi sem fogjuk tudni, és nem is akarjuk érvényesíteni. Amit eddig nem tudtak behajtani, ott valószínűsíthető, hogy nem a vadászatra jogosult részéről áll fenn a probléma. Az ügyletekben mi nem kívánunk részt venni, csak a valóban, akár bíróságon is érvényesíthető vadkárokkal fogunk foglalkozni.

Lesz egy olyan előminősítés, ahol ezt mi meg fogjuk vizsgálni, hiszen nekünk felelősen kell bánni a forrásainkkal. Éppen ezért nem szeretnénk azt sem, hogy a gazdálkodók azt higgyék: most már nyugodtan hátradőlhetnek, mert mi megoldottuk minden problémájukat, és innentől kezdve nekik nincs semmi tennivalójuk a vadkár megelőzése érdekében. Mert van.

Vannak olyan vélekedések, hogy az új rendszer olyan költségnövekedést jelent majd a vadásztársaságoknak, ami miatt a jövőben már nem fogja megérni nekik a bérvadásztatás. Ennek mi a realitása?

Az ilyen kijelentésekkel bánjunk óvatosan. Amennyiben valaki olyat állítana, hogy a jogszerű vadkár megtérítése csődhelyzetbe hozhat egy vadászatra jogosultat, az egyúttal azt is állítaná, hogy az illető eddig valaki mással finanszíroztatta meg a saját tevékenységét. De ha valaki úgy gondolja, hogy a jogosan felmerülő vadkár megtérítése az ő anyagi lehetőségeit pillanatnyilag meghaladja, akkor két dolgot tehet: vagy tagdíjat emel, vagy megpróbálja a vadállományt arra a szintre hozni, amit képes finanszírozni a bevételeiből.

Magyarország vadeltartó képessége annyi, amennyit a vadászatra jogosultak, illetve az erdő- és vadgazdálkodók együttműködése mellett képesek vagyunk tartani. Nem szeretnék számokat mondani, hogy hol mennyi szarvasnak kellene lennie, erről az érintett felek egyezzenek meg. Ha a gazdálkodó szívesen értékesíti lábon a kukoricát a vadállomány számára, és azt neki rendesen ki is fizetik, akkor nincs semmi probléma, és nekünk ott nem lesz dolgunk.

Fontos lenne, hogy minden vadászatra jogosult csak annyi vadat tartson a területén, hogy az esetlegesen okozott vadkár mértékét még képes legyen finanszírozni. Hogy miből? Ez a vadászatra jogosultak belső ügye, amibe másnak nincs beleszólása. Amit nem szabad elfelejteni: csak a vadászatra jogosultak képesek befolyásolni, hogy egy nagyvadállomány milyen mértékben legyen megtalálható az ország, illetve a saját vadásztársasága területén. A gazdálkodó viszont semmilyen formában nem képes hatást gyakorolni az állomány nagyságára.

Vadkár (Fotó: Bleier Norbert)
Vadkár (Fotó: Bleier Norbert)

Hol tart most a cég alapítása, és várhatóan mikor fog ténylegesen is működésbe lépni?

Egy munkacsoportunk jelenleg ezzel foglalkozik. Három opciót vizsgálunk. A tervezett cég alapvetően egy eszköz, de több megoldást is keresünk: vagy alapítunk egy olyan céget, amelyik képes kezelni ezeket a feladatokat, vagy vásárolunk is egyet. De az is egy lehetőség, hogy az első évben - vagy akár hosszabb ideig - egy olyan szerződéses partnert keresünk, akinek minden jogosítványa megvan ahhoz, hogy ezeket a feladatokat ellássa. Bármelyik is legyen, egy a lényeg: a gazdálkodó nem marad egyedül, nem neki kell kiállnia magáért a bíróságon, hanem mi, egy erős és nagy szervezet fogjuk képviselni őt.

Milyen módon segítenék még a vadkárok rendezését?

Fontos feladatunknak tartjuk a gazdálkodó edukálását. A teljes országot lefedő falugazdász-hálózatunkat felkészítjük arra, hogy tájékoztassák a károsult gazdákat a vadkárok észlelése után szükséges teendőkről, lehetőségekről. Hangsúlyozom: nem az a célunk, hogy több peres ügy legyen, épp ellenkezőleg! Azt szeretnénk elérni, hogy a felek megegyezzenek, és a gazdálkodók mihamarabb, pereskedés nélkül hozzájussanak a jogos vadkárigényeikhez. Úgy hiszem, a gazdák érdekérvényesítő képessége jelentősen erősödik majd ezzel az új felállással.

(Címlapkép forrása: NAK)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 14:01
Pénzcentrum  |  2024. április 20. 06:55