Ijesztő pók jelent meg a magyar kertekben: ezt jobb, ha tudod róla
Ritka védett pókfajt, feltehetően egy pokoli cselőpókot fedezett fel kertjében egy Pest megyei olvasó.
A pók nyolclábú ragadozó rovar, az ízeltlábúak talán legismertebb és legtöbbek által rettegett rendje. A legtöbb pókfaj ragadós hálóval és mérgező marással ejti el prédáját.
A pókok (Araneae) az ízeltlábúak közé sorolt pókszabásúak osztályának egyik rendje. Ragadozó rovarok, amelyeknek két testtájuk (fejtor és potroh), nyolc lábuk és csáprágójuk van. A jelenleg ismert mintegy 40 ezer pókfajt 3 alrend 111 családjába sorolják. Minden pók termel pókselymet. Ez egy vékony, erős fehérje, amit az utótestük végében lévő szövőmirigy választ ki. Sok fajuk ebből szövi a zsákmány megfogására szolgáló hálót, más fajok háló nélkül vadásznak. A selymet használják közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat becsomagolására is. Szinte valamennyi pókfaj termel mérget: ezt zsákmányszerzésre és önvédelemre is használják. Mindössze 200 olyan fajuk ismert, amelyek mérge az ember egészségére is veszélyes lehet. A nagyobb pókok marása fájdalmas, de nem okoz maradandó károsodást. A pókoktól való félelem neve az arachnofóbia.
A pók életmódja
A pókok, annak ellenére, hogy ragadozók, változatos életmódot folytatnak. A nap bármely szakában aktívak lehetnek, és az esetek többségében a zsákmányszerzési módjuk meghatározza, hogy mit ejthetnek el. Így a hálókészítő pókok ritkán kapnak el hernyót, míg az áldozatukra lecsapó karoló pókok gyakrabban fognak maguknak méheket és lepkéket, mint más rovart. Egyes fajok kizárólag egyetlen élőlényre vadásznak, mint például a más pókokat fogyasztó kalózpók, de vannak olyan pókok is, amelyek szexferomonokat termelnek, hogy hím molylepkéket foghassanak maguknak.
A pók elterjedése
A pókok a sarkvidékek kivételével a világ minden részén élnek. A barlangok mélyétől a hegyekig, a sivatagoktól az őserdőkig és a füves pusztákig bárhol megtalálhatóak.
A pók táplálkozása
A pókok túlnyomó többsége ragadozó, egyes fajok növényekkel és növényi nektárral is táplálkoznak. A ragadozó pókok többféle vadászati stratégiával rendelkeznek: a legtöbben hálót szőnek és azzal ejti csapdába a zsákmányukat, ami a rovaroktól kezdve az apróbb gerincesekig, halakig, emlősökig, madarakig bármi lehet. A pók a zsákmányát vagy ragadós hálójával, vagy erős lábaival csapdába ejti, mérgét pedig (ha van), harapással juttatja az áldozat testébe.
Testéhez képest jelentős fehérje anyagot használ a hálóhoz, de a korábbi használt hálót is meg tudja enni, hogy frisset készítsen. Ha kedvezőek a feltételek akár 1-2 naponta is új hálót csinál magának. Miután a háló elkészül, a pók a hálón vagy annak közelében várakozik, hogy egy rovar beleessen. A becsapódást a hálón tovaterjedő rezgések lévén észleli.
Nem minden pók használ hálót a zsákmány elejtéséhez. Egyesek jól elrejtett járatukból előtörve csapnak le áldozatukra, míg mások, mint a farkaspók, lerohanják azt. A hálóvető pókok a kettőt egyesítik. Ez a pók egy kis hálót sző, amelyet az elülső lábai között kifeszít. Ezután várja, hogy leendő zsákmánya elhaladjon mellette, majd hirtelen rádobja azt. A vízipók nem a préda elfogására használja hálóját, hanem azt módosítva búvárharangot készít belőle.
A pók fajtái
A pókok rendje három alrendre osztható: alsórendű pókok, négytüdős pókok és főpókok. A négytüdős pókokat és a főpókokat együtt gyakran felsőrendű pókoknak nevezik. A főpókok alrendjébe tartozik a pókok 94%-a. A tudósok mostanáig megközelítőleg 40 ezer pókfajt azonosítottak, és soroltak be 111 családba, de a feltételezések szerint mintegy 200 ezer fajuk élhet a Földön.
A pók szaporodása
A pókok tojások útján szaporodnak, amiket selyembe csomagolnak. Ezeket nevezzük kokonnak. A párzás előtt a hímek udvarolnak, táncot adnak elő a nősténynek. Ezzel a hím elárulja a nősténynek, hogy fajtárs, nem pedig préda, így annak közelébe férkőzhet. Ha a nőstény megérti a jelzéseket, és megtörténik a párzás, akkor a hímnek utána (a legtöbb esetben) gyorsan kell távoznia, mert a nőstény ragadozó viselkedése visszatér.
A sperma átadása a nősténynek indirekt úton történik. Ha a hím kész a párzásra, akkor egy tasakot sző, amelybe a spermáját helyezi. Ezek után a tapogatóját belemeríti, és a kapilláris hatásnak köszönhetően szinte felpipettázza azt. A párzás során a hím pók beilleszti a tapogatóját (egyet, vagy mindkettőt) a nőstény ivarnyílásába. A folyadékot a tapogató szinuszainak változtatásával fecskendezi ki. A nőstény a spermát egy testüregben eltárolja, és csak a tojásrakás idején használja azt fel, amikor is kapcsolatba kerülnek a hím spermájával, és megtermékenyülnek.
A pókok több fajára jellemző az ivari dimorfizmus: vagyis az, hogy a nőstény nagyobb méretű a hímnél. Ezen fajok esetében előfordul, hogy a nőstény a párosodás előtt, alatt vagy azt követően megöli, és elfogyasztja a hímet. Néhány esetben valószínű, hogy a nőstény tévedésből nézi prédának a hímet. Ennek esélye nagyobb, ha a nőstény éhes. Egyes esetekben a hímek mintegy „hozományként” táplálékot ajánlanak fel a nősténynek párosodás előtt, elkerülendő, hogy az éhes nőstény őket fogyassza el.
Ritka védett pókfajt, feltehetően egy pokoli cselőpókot fedezett fel kertjében egy Pest megyei olvasó.
Átmeneti bénulást is okozhat egy országszerte terjedő, mediterrán pókfaj csípése.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Az ATK és az ÖK kutatói a hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívták fel a figyelmet.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Megkezdődött az agrárfinanszírozási szezon az állattartó telepeket érintő pályázati döntések régóta várt első körével.
A díjazott családi borászat már nem először kapott elismerést a szakmától.
Bár a mezőgazdasági géppiac még nem lábalt ki az elmúlt évek visszaeséséből, a jövőt illetően már látszanak a pozitív előjelek.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2025-ben is.
A tartós vízhiány és a továbbra is magas műtrágyaárak miatt minden olyan lehetőség felértékelődik, amely növeli a tápanyag-ellátottságot, javítja a tápanyagok hasznosulását, gyorsítja a gyökérfejlődést és fokozza a stressztűrést.
Hat egybefüggő éve Európa piacvezető repcenemesítő vállalataként* a Limagrain célja, hogy innovációinkkal és tudá-sunkkal, megbízható partnerként válaszokat nyújtsunk a repcetermesztésben felmerülő kihívásokra.