A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez ma már nemcsak a termelők profitján, hanem az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik. A korábbi évtizedekre jellemző természetes vízutánpótlás mára eltűnt, a folyók nem öntenek ki, a talaj mélyebb rétegeibe pedig alig jut nedvesség. Hubai Imre szerint a helyzet drasztikus, míg éves szinten 800 milliméter vizet veszítünk el párolgással, addig mindössze 200 milliméter érkezik csapadék formájában, ez 600 milliméteres hiányt jelent, és évente mintegy 12 millió köbkilométerrel kevesebb víz marad a talajban.

Leáldozott a magyar kukoricának? Már csak így lehet termelni itthon

Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.

A táj hűtésének első számú feltétele a víz. Víz nélkül nincs mezőgazdaság és nincs élet sem

– hangsúlyozta az államtitkár.

Békés vármegyében 2025-ben 120 ezer hektárnyi területre érkezett aszálykár-bejelentés, ami az országos érték több mint egynegyede. Közben az erdőkben is hasonló károk jelentkeztek, ami jól mutatja, hogy a probléma a teljes ökoszisztémát érinti. Ugyanakkor az elmúlt évek intézkedései már hoznak eredményeket míg 2022 júniusában 321 ezer hektár szenvedett aszálykárt, addig 2025 júniusára ez az érték 106 ezer hektárra csökkent.

A kormány által létrehozott Aszályvédelmi Operatív Törzs eddig közel 300 beavatkozást hajtott végre, amelyek célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek helyben tartása. A folyómedrekben 203 millió köbméter, a holtágakban 156 millió köbméter, duzzasztókban pedig 689,5 millió köbméter vizet sikerült visszatartani, emellett további 1,5 millió köbmétert táji elárasztással. A vízrendszer-fejlesztések 848 kilométernyi szakaszt érintettek, a hatásterület pedig 114 ezer hektárral nőtt. A gazdálkodók ma már 140 ezer hektárt öntöznek, ami háromszorosa a 2014-es adatnak.

Megszólalt Nagy István az aszályhelyzetről: ekkora lett a kár itthon

A kihívások ellenére eredményes volt az idei aszály elleni védekezés - értékelt Nagy István agrárminiszter.

Hubai Imre hangsúlyozta, ajövő egyik kulcseleme a gazdák érdekeltté tétele a vízmegtartásban. Ehhez több új pályázati felhívás is kapcsolódik, amelynek célja, hogy legalább 3 millió köbméternyi vízkészlet maradjon a talajban és a felszín alatt már a következő évben.

Hozzátette, alapjaiban kell megváltoztatni Magyarország vízgazdálkodását, mert a klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés. A „Vizet a tájba” program, a táji vízvisszatartás, az új öntözési infrastruktúrák, a talajmegújító gazdálkodás és az integrált adatbázisok mind azt szolgálják, hogy az ország ellenállóbb legyen az aszállyal szemben. A következő évek döntenek arról, hogy sikerül-e megőrizni a hazai mezőgazdaság versenyképességét és az élelmiszerbiztonságot.

Meg kell tenni mindent, hogy a vízhiány tartós megoldását megtaláljuk. A szemléletváltás szerencsére már a gazdák részéről is elkezdődött

- fogalmazott Hubai Imre.