Nagy István sajtótájékoztatón jelentette be, hogy madárriasztókat is telepítenek az érintett gazdaságokhoz.
Az Országos Magyar Vadászkamara felkérte a vadászokat a ragadós száj- és körömfájás tüneteinek megfigyelésére a vadállományban.
Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.
Változtak a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet érintő egyes vadgazdálkodási rendeletek
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
Javában tart a szarvasbőgés, ami érdekes program, de nem árt óvatosnak lenni az állatokkal.
Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat.
A felére kellene csökkenteni a szarvasállományt Magyarországon, mostanra ugyanis jelentősen túlszaporodtak.
A magyar tájat megörökítő Homoki Nagy István természetfilm-rendezőre emlékezünk.
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
Hét év után ismét farkast észleltek a magyar-osztrák határ közelében, Kőszegtől nem messze.
Magyarországnak egy kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállományra van szüksége.
Súlyosbodik a vaddisznóhelyzet Baranya megyében, ezért komoly döntést hozott a rendőrség.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Az úgynevezett babos disznók régebben gyakoribbak voltak, de még most is fel-felbukkannak a hazai állományban.
A következő uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre.
Az éjszakai életmódot folytató vadmacskát választotta idén az év emlősének a Vadonleső program.
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.
A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon.
A ragályt a kergemarhakórhoz hasonló prionok terjesztik a Yellowstone Nemzeti Parkban.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
