Az elmúlt 50 évben a vadon élő állatok populációja 70 százalékkal csökkent világszerte. Ez a kihalási hullám egyértelműen összefügg a klímaváltozással, amelynek hatásait már mindenki érzékelheti. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok jelentősen átalakultak: az utolsó tartós hótakaróval járó tél 1996-97 telén volt Magyarországon, azóta felnőtt egy generáció, amely ilyet nem tapasztalt.

A fajok változatosságának csökkenése súlyos következményekkel jár. Heltai Miklós szerint egy sokszínű ökoszisztéma jobban tud alkalmazkodni a változásokhoz, míg a kevés fajból álló rendszer sérülékenyebb. Ez az elv nemcsak a vadon élő fajokra, hanem a mezőgazdaságra is érvényes, ahol a néhány domináns kultúrnövény (főként kukorica és búza) termesztése kockázatot jelent. A genetikai változatosság csökkenése szintén veszélyt jelent. Ha egy faj genetikai állománya beszűkül, egy új kórokozó könnyebben kipusztíthatja az egész populációt. Ezzel párhuzamosan bizonyos betegségek terjedése felgyorsul - példa erre a Lyme-kór, amelynek terjedési kockázata nő, ha csökken az élőhelyek változatossága.

A vadbiológus hangsúlyozza, hogy a szabályozott vadászat önmagában nem veszélyezteti a fajok fennmaradását. A borz és az aranysakál állománya például a vadászhatóvá nyilvánításuk után is növekedett. A vadon élő fajok állományát elsősorban az élőhely minősége határozza meg, amely magában foglalja a megfelelő táplálékot, vizet, búvóhelyet és elegendő teret.

Magyarország területének jelentős részét mezőgazdasági és erdészeti célokra használják, és ezeket nem a vadállomány igényei szerint alakítják. A vadásztársaságok az ország területének mindössze 1,5 százalékával rendelkeznek. Heltai Miklós szerint a "túlszaporodás" fogalma ökológiai szempontból többnyire értelmezhetetlen, inkább gazdálkodói nézőpontból értelmezhető, amikor egy faj kárt okoz a termésben.

A gyakori aszályok súlyos problémát jelentenek a vadállomány számára is. Kutatások bizonyítják, hogy a késő tavaszi, kora nyári aszályok csökkentik a fácán és a nyúl állományát, valamint az őzállomány is veszélyben van a vízhiány miatt.

Ha ezek az élőhelyi elemek rendelkezésre állnak, akkor az állat jól érzi magát, szaporodik és sokasodik, ahogy az ősi parancsolatban, Mózes könyvében olvashatjuk

- fogalmaz a szakember.

Heltai Miklós szerint az ökoszisztéma problémái az emberi tevékenység következményei, amelyek a rövid távú gondolkodásból erednek. A folyószabályozások és lecsapolási programok felgyorsították az Alföld kiszáradását. Az európai folyók vízjárása egyre szélsőségesebbé válik, a klasszikus tavaszi árvizek helyett nyári áradások jellemzőek, miközben az Alföldön súlyos kiszáradás tapasztalható.