Itt a figyelmeztetés: veszélyt jelent a kint élő állatokra a fagy
Veszélyt jelent a fagy a kültérben tartózkodó állatokra - a jószágra, a házi kedvencekre és a vadakra is gondolni kell ilyenkor.
Veszélyt jelent a fagy a kültérben tartózkodó állatokra - a jószágra, a házi kedvencekre és a vadakra is gondolni kell ilyenkor.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
A vadászok érdekképviseletei szerint szerint téves információk jelentek meg a vadgázolásokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokról a sajtóban.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Mostanra már csak sertésből több mint kétszer annyi él a Földön, mint vadon élő emlősből.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
Magyarország 1921 óta megduplázta, 11-ről 22 százalékra növelte erdőterületeinek nagyságát.
Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Az elmúlt tizenkét évben megduplázódott a szibériai tigrisek száma Oroszországban.
Szépen gyarapodott a magyar nagyvadállomány az utóbbi években.
Hiába növelik a kilövések számát, még mindig óriási a vadkár.
Határozott lépéseket sürgetnek a szakemberek az erdő- és vadgazdálkodásban.
A szarvasok miatt változhat meg a világjárvány lefolyása?
Újabb kihívások a magyar vadgazdálkodásban.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.