Kiderült a nagy terv: súlyos lépésre készülnek a magyar erdőkben
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.
A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon.
A ragályt a kergemarhakórhoz hasonló prionok terjesztik a Yellowstone Nemzeti Parkban.
Veszélyt jelent a fagy a kültérben tartózkodó állatokra - a jószágra, a házi kedvencekre és a vadakra is gondolni kell ilyenkor.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
A vadászok érdekképviseletei szerint szerint téves információk jelentek meg a vadgázolásokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokról a sajtóban.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Mostanra már csak sertésből több mint kétszer annyi él a Földön, mint vadon élő emlősből.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
Magyarország 1921 óta megduplázta, 11-ről 22 százalékra növelte erdőterületeinek nagyságát.
Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Az elmúlt tizenkét évben megduplázódott a szibériai tigrisek száma Oroszországban.
Szépen gyarapodott a magyar nagyvadállomány az utóbbi években.
Hiába növelik a kilövések számát, még mindig óriási a vadkár.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.