Bécs és Alsó-Ausztria után Burgenlandban is megjelent a nyúlpestis egyik formája, a myxomatózis, amely már nemcsak a házinyulakat, hanem a mezei nyulakat is súlyosan érinti. Az első igazolt esetet Eisenstadt környékén regisztrálták. Rusvai Miklós víruskutató szerint ugyanakkor két betegséget is emlegetnek nyúlpestis néven: az egyik az úgynevezett nyulak vérzéses betegsége, amit egy calicivírus okoz, a másik pedig, amiről jelen esetben szó van, a myxomatózis nevezetű betegség. A szakértő hozzátette, ez már egy nagyon régóta ismert betegség, amit Dél- és Közép-Amerikából hurcoltak be Európába az 1930-as években. Azóta is folyamatosan jelen van az európai nyúlállományban, és hol kisebb, hol nagyobb számú áldozatot szed évente.

Rusvai Miklós szerint a legfőbb tudnivaló a myxomatózisról, hogy szúnyogok terjesztik. Így várhatóan már nem tart sokáig a szezonja - jegyezte meg, reményét fejezve ki azzal kapcsolatban, hogy mire Magyarországra elérkezik, addigra az időjárás jelentősen meggyéríti vagy kipusztítja a szúnyogállományt.

A myxomatózis első tünete, hogy a csípés helyén kezdetben tömör, majd egyre nagyobb és puhább tapintású duzzanat keletkezik, ami méretében mogyorónyitól zöld diónyiig terjedhet. Ezzel egyidejűleg a nyúlban szemgyulladás és különböző belső szervi elváltozások alakulnak ki. A betegség halálozási aránya 80-90%-os a házinyulaknál, míg a vadnyulaknál értelemszerűen nincs ilyen jól számszerűsíthető adat - magyarázta a virológus. Azt viszont hozzátette, a myxomatózis a vadon élő nyulak állományát is jelentősen meggyéríti. Rusvai Miklós leszögezte, hogy

a betegség emberre nem veszélyes sem közvetve, sem pedig közvetlenül, tehát a nyulaktól nem lehetséges megfertőződni, és a szúnyogok sem képesek átadni a vírust úgy, hogy annak bármilyen hatása legyen.

A myxomatózist követően kialakuló lehetséges bakteriális fertőzés viszont már veszélyesebb. A tularémia rágcsálók, így nyulak betegsége is, ami rendszeresen előfordul Magyarországon, és az átviteléhez sincs szükség szúnyogra. A legyengült nyúlállományokban könnyedén erőre kap ez a kórokozó, és a nyulakkal vagy más rágcsálófajokkal dolgozó emberekre is átterjedhet.

A víruskutató szerint ha a myxomatózis Ausztria Magyarországgal határos területein terjed, akkor biztosra vehető, hogy nálunk is jelen van. Ha nem jelenik meg, az nem jelenti azt, hogy hazánk mentes tőle, egyszerűen csak nincs ott akkora arányban a nyúlállományban és a szúnyogokban, hogy azt az állattenyésztők és a vadászok észrevegyék.

Csak abban lehet reménykedni, hogy nem fog a betegség érezhető károkat okozni, hiszen már most is igen hűvösek az éjszakák, a szúnyogok ritkulnak, és talán a következő két hétben ki is pusztulnak, így nem lesz, ami terjessze a vírust

- jelezte Rusvai Miklós

A nyúltartók számára pedig van lehetőség a védekezésre: a kórokozó ellen van vakcina, valamint szúnyoghálót is fel lehet szerelni a nyúlólak, nyúltartó helyek nyílászáróira. A vadnyulak esetében viszont más a helyzet, ugyanis ezt a vakcinát nem lehet tápba, csalétekbe tenni, mint például a rókák számára a veszettség ellenit, így náluk értelemszerűen nem lehetséges a megelőzés – mondta a víruskutató.