Az Agrárszektor egy hat hónapos mintán alapuló elemzést dolgozott fel, amelyben a Földmonitor a magyar termőföldpiacon megjelent parcellák adatait vizsgálta művelési áganként. A tanulmány összesen több mint 51 ezer parcella adatait tartalmazza, és jól mutatja, hogy a földterületek mérete nemcsak a piaci kínálatot, hanem az egyes művelési ágak sajátos birtokszerkezetét is tükrözi. Az eredmények alapján a szőlő-, kert- és gyümölcsös-területek jellemzően apró, intenzív művelésű parcellákból állnak, míg az erdők esetében a nagyobb, tömbös birtoktestek dominálnak.
A legnagyobb elemszámú kategóriát a szántók adják, összesen 36 945 parcellával. A szántók medián mérete 1,21 hektár, az átlagos méret ugyanakkor 3,9 hektár, ami arra utal, hogy a kínálatban jelentős számú nagyobb birtoktest is megjelenik. A méreteloszlás szerint a szántók közel 39 százaléka az 1-5 hektáros kategóriába tartozik, míg a 20 hektárnál nagyobb parcellák aránya 3,8 százalék.
Meglepő adatok szivárogtak ki a magyar földpiacról: erre utaznak most a vevők
A gyep-, legelő- és rétterületek medián mérete 0,90 hektár, átlagos méretük pedig 4,21 hektár, ami valamivel magasabb a szántókénál. A kategória méreteloszlása kiegyensúlyozottabb képet mutat: a parcellák 38,3 százaléka fél hektárnál kisebb, ugyanakkor a 20 hektár feletti birtokok aránya is eléri a 4,3 százalékot. A szőlők ezzel szemben kifejezetten apró birtokszerkezetet mutatnak. A medián méret mindössze 0,21 hektár, az átlag pedig 0,47 hektár. A vizsgált szőlőparcellák 83,6 százaléka fél hektárnál kisebb, és mindössze 0,1 százalékuk haladja meg a 20 hektárt. Ez jól tükrözi a magyar borvidékek hagyományosan elaprózott tulajdoni szerkezetét.
Döbbenetes földárak Magyarországon: már ennyibe kerül egy hektár szántó
A legkisebb méretű parcellák a kert művelési ágban találhatók. A medián érték mindössze 0,10 hektár, az átlagos méret pedig 0,15 hektár. Különösen figyelemre méltó, hogy a kertek 97,8 százaléka fél hektárnál kisebb, vagyis gyakorlatilag az egész piacot a kisméretű ingatlanok uralják. A másik végletet az erdők jelentik, ahol a medián parcellaméret 3,31 hektár, az átlag pedig eléri a 11,29 hektárt. Ez a legmagasabb átlag- és mediánérték valamennyi művelési ág között. Az erdőparcellák 16,1 százaléka még a 20 hektárt is meghaladja, ami egyedülálló arány a vizsgált kategóriák között. A gyümölcsösök átmenetet képeznek a két véglet között: medián méretük 0,23 hektár, átlaguk 1,39 hektár, és közel 72 százalékuk fél hektárnál kisebb.
A magyar gyümölcsöspiac egyik vezető régiója Szabolcs-Szatmár-Bereg: a vizsgált 6 hónapban itt szerepelt az egyik legtöbb gyümölcsös-ügylet, és a medián parcellaméret közel négyszerese a többi régiónak.
A megyei összehasonlítások még látványosabb különbségeket tárnak fel. Az erdők esetében például a legkisebb medián parcellaméret Zala vármegyében található 1,21 hektárral, míg Komárom-Esztergom megyében 15,33 hektár a jellemző érték. Ez 12,7-szeres különbséget jelent ugyanazon művelési ágon belül. A gyep-, legelő- és rétterületeknél Baranya vármegye 0,29 hektáros mediánnal áll az egyik oldalon, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,63 hektárral a másikon, ami 9,1-szeres eltérés. A gyümölcsösök piacán szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedik ki 0,45 hektáros mediánnal, miközben Hajdú-Biharban mindössze 0,11 hektár a tipikus méret.
A szántóföldek esetében az Alföld és a Dunántúl birtokszerkezeti különbségei továbbra is jól kirajzolódnak. A szőlőpiacon Bács-Kiskun outlierként emelkedik ki 0,34 hektáros parcella-mediánnal - a kunsági borvidék síkvidéki, gépesíthetőbb táblái állnak, szemben a hagyományos hegyvidéki borvidékek (Veszprém 0,26 ha, Heves 0,29 ha) aprózott szerkezetével."
A megyei medián parcellaméreteket nézve, szántók esetében a legnagyobb tipikus birtokméret Jász-Nagykun-Szolnokban található 1,66 hektárral, amelyet Békés (1,62 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,65 hektár) követ. A legkisebb medián Zala megyében mérhető, mindössze 0,82 hektárral. A szőlőknél Bács-Kiskun 0,34 hektárral a legnagyobb mediánt mutatja, míg Hajdú-Bihar és Zala 0,11-0,13 hektáros értékekkel a legapróbb birtokszerkezetű térségek közé tartozik. A kertek esetében Tolna vármegye áll az élen 0,13 hektárral, míg Hajdú-Biharban és Vasban 0,08 hektár körüli a tipikus méret.
Erdőterületeknél extrém vármegyei eltérések: Komárom-Esztergom vármegye Vértes-Gerecse-Pilis térségében még tömbös erdőparcellák cserélnek gazdát, miközben Zalában mindössze 1,2 hektáros a tipikus erdőügylet - közel 13-szoros különbség.
Az összkép alapján a magyar termőföldpiacot rendkívül differenciált birtokszerkezet jellemzi. A legnagyobb tipikus parcellák az erdőkben jelennek meg, míg a legkisebbek a kert művelési ágban találhatók. A művelési ág önmagában jelentős hatással van a parcellaméretre, ugyanakkor a történeti és földrajzi adottságok miatt a megyék között is markáns eltérések alakultak ki.
Az országos átlagok mögött jelentős regionális szóródás rejlik. Ugyanazon művelési ágon belül vármegyénként 2-12-szeres es eltérések is megfigyelhetők a tipikus parcellaméretben - ami a magyar földbirtokstruktúra történelmi-földrajzi sajátosságait tükrözi (Alföld vs. dombvidék, hagyományos régiók aprózódása).
