A Mercosur-megállapodással kapcsolatos félelmek eltúlzottak, ráadásul bizonyos agrárgazdasági szektorok képviselői kifejezetten pozitívan látják a szerződést, hiszen új lehetőségeket remélnek tőle

– mondta el egy, az Európai Bizottsághoz közel álló forrás az Agrárszektornak Brüsszelben. A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő úgy vélte, leegyszerűsítő és nem is teljesen helytálló az a vélekedés, hogy az Európai Unió agrofood-szektorának egyértelműen kedvezőtlen lenne a dél-amerikai országokkal kötendő, sok kritikával övezett megállapodás.

Példaként a francia borágazatot, több európai ország italgyártóit és elsősorban a magas hozzáadott értékű, prémium tejtermékek uniós előállítóit említette. Mint elmondta, ezek a szereplők inkább piaci lehetőséget látnak az EU-Mercosur megállapodásban, semmint veszélyeket.

Elismerte, hogy az uniós húsmarha-ágazat nem tartozik a lelkes pártolók közé, ám úgy vélte, hogy a félelmeik megalapozatlanok. Példaként a 2017-ben tető alá hozott, Kanadával kötött CETA-megállapodást említette, amellyel kapcsolatban hasonló – mára megalapozatlannak bizonyult – félelmeket fogalmaztak meg akkoriban.

Vannak fékek a tervezetben

Nemrégiben a Portfolio elemzése is emlékeztetett arra, hogy az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás ellenzői gyakran azt állítják, hogy az európai piacot elárasztaná a brazil hús. A megállapodás tervezetének részletesebb vizsgálata azonban azt mutatja, hogy

a behozatali mennyiség egy 99 ezer tonnás kvótához lenne kötve, 7,5 százalékos vámtétellel, amelyet négy év alatt, fokozatosan vezetnének be. Ez az uniós marhahústermelés mintegy 1,5 százalékának felel meg. A sertéshús esetében még ennél is alacsonyabb, 25 ezer tonnás kvóta érvényesülne.

Emellett a Mercosur-országokból érkező termékekre változatlanul alkalmaznák az EU élelmiszerbiztonsági és növény-egészségügyi (SPS) előírásait és ellenőrzéseit. Korábban hasonló félelmek jelentek meg a kanadai CETA-megállapodás kapcsán 2017–18-ban,

azonban a megállapodás életbe lépése óta az EU agrárexportja csak növekedett ez irányban.

Nagy viták voltak Kanada esetében is

A CETA (EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény) elfogadását 2017-ben hosszas egyeztetések - és heves viták - előzték meg. Az egyezmény mellett lelkes támogatók és határozott kritikusok egyaránt felsorakoztak. A viták középpontjában elsősorban az állt, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen volumenű megállapodás az európai agrárszektorra nézve.

A kritikusok attól tartottak, hogy a CETA hátrányosan érinti majd az európai mezőgazdaságot, és tovább növeli a multinacionális vállalatok már amúgy is jelentős befolyását.

Ennek ellenére végül politikai egyetértés született: valamennyi uniós tagállam, beleértve Magyarországot is, az egyezmény mellett tette le voksát.

A különböző szabadkereskedelmi megállapodások már korábban is komoly bírálatokat kaptak. Hasonló vitákat generált a TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) is, amely az Egyesült Államok és az EU között jött volna létre. A TTIP azonban részben a negatív visszhang, részben az akkori amerikai elnökválasztás, valamint Franciaország visszalépése miatt gyakorlatilag lekerült a napirendről, ám a CETA-tól továbbra is jelentős gazdasági előnyöket reméltek az érintettek.

Az Agrárszektornak nyilatkozó forrás szerint a CETA eredményei mára világosak, a kanadai kereskedelmi viszonyok tükrében pedig "sikertörténetnek" nevezte a megállapodást.

Európa és azon belül az uniós agrárium részéről ugyanis sokkal inkább eredmények, megnövekedett export következett be, nem pedig a kanadai termékek dömpingje. Hozzátette: hasonló eredményeket várnak Brüsszelben az EU-Mercosur megállapodástól is, amelyről úgy vélik: nem veszélyezteti az uniós gazdák jövőjét.