Van-e létjogosultsága a napelemek és a növénytermesztés kombinálásának a hazai viszonyok között?
Amennyiben teljesíteni akarjuk az ENSZ és az EU klímacéljait, mely az energiaszektor dekarbonizálását is magába foglalja, a Föld szárazföldi felszínének nagyjából 1 százalékát napelemparkokkal kellene lefedni. Ha ez nem is teljesül, a nagy energiaigényű országokban, mint amilyen hazánk is, jelentős térhódítással számolhatunk. Az semmiképpen sem elfogadott, hogy a zöld energia érdekében természetközeli gyepeket, erdőket és vizes élőhelyeket áldozzunk fel. Legideálisabb, ha már meglévő infrastruktúrára telepítjük a paneleket, vagy barnamezős beruházásként alakítunk ki napelemparkokat. Azonban óhatatlanul sokat létesítenek szántók helyén is, mellyel hazánk megművelhető területet veszít.
Az egyik lehetséges kompromisszum, ha ilyenkor őshonos, fajgazdag gyepet telepítünk a parkba, melynek biodiverzitás-növekménye kedvező ESG tanúsítványokban köszönhet vissza. Az így kialakított ökovoltaikus parkok mezőgazdasági hasznosítása is lehetséges méhészeti vagy legeltetési céllal, de van példa a levágott kaszálék biogáztermelésre való felhasználására is, és takarmányozási célú begyűjtésével is folynak kísérletek.
Egy másik, széles körben elterjedt megoldás, ha a panelek alatt megfelelő kultúrnövények termelésével ún. agrovoltaikus rendszereket alakítanak ki. Ez különösen előnyös a trópusi és szubtrópusi viszonyok mellett, ahol a panelek árnyékolása véd az égető napsütéstől. A panelek azonban az árnyékoláson kívül a csapadék felszínre jutását is gátolhatják, így hazánk klimatikus trendjeit tekintve a panelek alatt leginkább csepegtetőrendszeres öntözés mellett, árnyéktűrő növényekkel érdemes próbálkozni. A panelek között viszont bármely terményünk megteremhet.
Amennyiben a tulajdonos ilyen agrovoltaikus rendszerek létésítésében gondolkozik, érdemes a sorközöket megfelelően tágasra hagyni, hogy a gépek elférjenek a panelsorok között. Ha nem akarunk veszíteni az energiatermelő kapacitásból, érdemes megemelni a paneleket, így lehetnek sűrűbben, és a gépek gond nélkül közlekedhetnek alattuk. A magas pozíció miatt, különösen, ha napkövető, ún. „tracker” típusú paneleink vannak, az árnyék bejárja a teljes talajfelszínt a nap során, s így viszonylag egységes fény és nedvességi viszonyok alakulnak ki, kedvezve a művelésnek.
Hazánkban e megoldások még kevéssé elterjedtek, mert a panelek megemelése és az egyéb szempontok figyelembe vétele kezdeti többletköltséget jelent, de a jó gyakorlatok meghonosításával ez könnyen megtérülhet, hiszen a növényzet a konvencionális napelemparkokkal ellentétben már nem egy költségtétel, hanem bevételi forrás.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
