Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Érdemes tervszerűen választani, mert a fajtasorok akár évtizedekig is a kertünkben teremnek nekünk.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
Az ÖMKi a Föld napján egy új tájfajtával üzen a biológiai sokféleség megőrzéséért.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Mostanra már stabil, 500-600 ezer példányos állománnyal rendelkezik a baranyai tájtyúk.
Eljött az idő, hogy védekezzünk a kiskertben a megváltozott, nem ideális körülményekkel szemben.
Egyre népszerűbb a biokertészkedés és a tájfajta paradicsomok termesztése hazánkban.
Saját magfogással megalapozható a konyhakert jövője, és nem kell a drága vetőmagokra költeni.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Újra hódíthatnak a kiskertekben a zamatos ízeket ígérő tájfajta, bio paradicsompalánták.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Egyre népszerűbbek a hazai tájfajta és bioélelmiszerek.
Idén is Magyarország az Európai Unió torma-raktára.
A felhívás kedden jelent meg, a pályázatokat augusztus 2-től lehet kitölteni.
Méltó elismerést kaptak az ÖMKi tájfajta paradicsompalántái.
Tájfajta paradicsomok Magyarország kiválóságai között.
Ennyit oszt szét összesen a minisztérium a nyertes pályázók között.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
