A kérdésre Heltai Miklós egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, az MTA doktora válaszolt.
A szakértő szerint a legtöbb vadgázolás egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne Magyarországon.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
Kezdődik az őzek párzási időszaka, ilyenkor jóformán bárhol felbukkanhatnak az országban.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
Egy új eszköz segíthet az autósoknak a komoly anyagi és egészségügyi károkat okozó vadgázolások megelőzésében.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Egyedülálló térkép készült a Balaton környéki és Veszprém megyei vadveszélyes utakról.
Augusztusban a megszokottnál több és az átlagosnál kiszámíthatatlanabbul viselkedő nagyvad bukkanhat fel az utakon.
Az agrárminiszter segítségét kérik balatoni önkormányzatok a nagyvadak és a varjak miatt.
Az őszi időszakban rendkívül sok vadállat téved ki az országutakra Magyarországon.
A vadászok érdekképviseletei szerint szerint téves információk jelentek meg a vadgázolásokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokról a sajtóban.
A vadgázolások esetében nincsen érdemi változás a szabályozásban Magyarországon.
Az őszi hónapok során a közutakon közlekedőknek fel kell készülniük egy esetleges vadgázolásra is.
Változott a szabályozás, és 2023. július 1.-től szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél a hibás vadgázolás esetén.
A kárigények mértéke számos tényezőtől függ, így a néhány ezer forintos kárértéktől a több százezer forintos esetek is előfordulhatnak.
Javában tart az őzek párzási időszaka, nem árt odafigyelnie az autósoknak az utakon!
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
