Jön a fordulat? Gátat szabna az import marhahúsnak az EU
Az Európai Parlament és a Tanács döntésén múlik, hogy mikortól kell alkalmazni az erdőirtásról szóló uniós rendeletet (EUDR).
A charolais („sarolé”) egy francia származású, nagytestű húsmarha. Fajtatiszta tenyésztésben mintegy ötmilliós az anyatehén létszáma. Versenyképes az összes húsmarha fajtával.
Charolais marha jellemzői
A charolais marha kiváló kombinálódó és alkalmazkodó képessége révén a végtermék-előállító keresztezésben - hús- és tejhasznú fajtákon befejező apavonalként - ennél is jóval nagyobb a szerepe. Tulajdonképpen versenyképes az összes húsmarha fajtával, sőt a nehéz hasított felek termelésében szinte legyőzhetetlen. Nagy a fejlődési erélye, jó a gyarapodási készsége és nagytömegű az izomzata. Nem véletlen, hogy a világ legelismertebb és legkeresettebb fajtái közé tartozik. Szinte minden mesterséges termékenyítő állomáson megtalálható, a kereskedők pedig charolais-val próbálják meg kielégíteni az igényes piacaikat.
A tenyésztők világszerte kedvelik, hiszen kiváló legelőkészségű és takarmányhasznosítású, kitűnő gyarapodású, elég jó az alkalmazkodóképessége, homogén és jól kitenyésztett, ezért kiemelkedő a végtermék előállításban is. Mindezek mellett a minőséget igénylő fogyasztók is szeretik, ezért kis- és nagysúlyban is viszonylag könnyen értékesíthető. A charolais marha nagytestű, 650-750 kg-ig is gazdaságosan hizlalható. Nem ritka, hogy egyes bikái akár 1800 kg-ra is megnőhetnek, míg a legnagyobb tehenek az 1300 kg-ot is túlléphetik. A legjelentősebb franciaországi kiállításokon rendszeresen lehet látni 1600 kg-os bikát és 1300 kg körüli tehenet.
Jó tulajdonságai következtében az 1950-es évek elejétől kezdődött elterjedése a világban. Mára közel 100 országban tenyésztik, így teljesen eltérő éghajlati, domborzati viszonyok között is. A charolais marha bebizonyította, hogy bár nem igénytelen, meghálálja a jobb körülményeket, de tűrőképes: gyenge csapadék- és legelőviszonyok mellett, magas hőmérsékleten és hegyi terepen is legyőzi versenytársait. A változatos viszonyok között különböző típusait preferálják. A nagyon széles, nagyon izmolt, úgynevezett hentes típus az intenzív legelőkön, viszonylag kisebb gulyákban, apró legelőszakaszokon tartva állja meg leginkább a helyét. Minél hosszabb a charolais marha törzse lába, annál inkább képes rendszeresen hosszabb gyaloglásra a legelőn a takarmány- és a víz felvétele érdekében. A mellkas keskenyedése és az általános izmoltság mérséklődése úgyszintén a kitett viszonyokon való esélyeket növeli.
Húsmarhaszerű tartásmódban a charolais teheneket egy 2,5-3 hónapos, tavaszra időzített ellési ciklusban elletik. Ez a ciklusosság biztosítja a tenyésztési, tartási, állategészségügyi stb technológiák tervszerű és koncentrált, ugyanakkor folyamatos kivitelezhetőségét. A technológia következetes végrehajtása elősegíti a nagyobb borjúszaporulatot és végső soron a jövedelmezőséget.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete kereken 30 éve, 1992-ben alakult meg, tagjai között több mint 220 tenyészbikát használnak évről évre, de az anyatehéntartó társegyesületekben és a tejelőteheneket tartó kistenyészetekben is nagy a népszerűsége. Ennek következtében legalább 500 aktív charolais tenyészbika fedez az országban és a mesterséges termékenyítésben is népszerű.
Az Európai Parlament és a Tanács döntésén múlik, hogy mikortól kell alkalmazni az erdőirtásról szóló uniós rendeletet (EUDR).
A tejtermelő gazdaságok munkáját segítő rendszert fejleszt a Milkmen Kft. és az SZTE.
A miniszter szerint az aktuális pályázatok jó lehetőségeket teremtenek a fejlesztésre.
A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében.
A nevelésük közel három évig tart, ez idő alatt szigorú, illetve részletes minősítési eljáráson esnek át.
Új pályázati felhívások segítik az állattartókat és az élelmiszer előállító gazdaságokat.
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
Folyamatosan csökken hazánkban a repce vetésterülete, idén már nem éri el 130 hektárt sem.
Rengeteg az import tojás az EU-ban, főleg az ukránoktól jön az áru, ami a magyar piacra is kihat.
Dől az ukrán kukorica az EU-ba, ráadásul az amerikai termés is nagyobb számban jelent meg a piacon.
Magyar gazdák szabálytalanságait is bemutatja az Európai Számvevőszék uniós források felhasználásáról szóló 2023. évi jelentése.
Napjainkban a gazdálkodás során sok tényező befolyásolja
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.