A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése rámutat, hogy hazánk vízgazdálkodását egyszerre terheli a külföldről érkező vízhozamok bizonytalansága, a klímaváltozás gyorsuló hatása, az elöregedő infrastruktúra és a szabályozatlan vízhasználat. A jelentés hangsúlyozza, hogy a víz nemcsak környezeti, hanem makrogazdasági erőforrás is, amelynek hiánya jelentősen visszavetheti a GDP-t, negatívan befolyásolva az agrártermelést, az ipart, az energiabiztonságot és a pénzügyi stabilitást.

Egymilliárd forintos fejlesztés kezdődik ezen a hazai védett területen

A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.

Bár Magyarország egy főre jutó megújuló vízkészlete az uniós mezőny felső harmadába tartozik, rendkívüli sérülékenységet jelent, hogy a rendelkezésre álló víz 96 százaléka külföldről érkezik. Az OECD adatai szerint 2000 és 2023 között az országba érkező külső vízhozam szélsőségesen ingadozott, miközben a teljes megújuló édesvízkészlet hosszabb távon átlagosan évi 3 százalékkal csökken. Ezzel párhuzamosan a vízkivételek volumene 2014 óta évente átlagosan 1-1,3 százalékkal növekszik.

Az egy főre jutó vízkivétel 2023-ra elérte az évi közel 500 köbmétert, ami az EU-ban az ötödik legmagasabb érték. A kivett víz mintegy ötöde nem tér vissza a természetes körforgásba, elsősorban az öntözés és más mezőgazdasági felhasználások miatt. Ugyanakkor a teljes vízkivétel több mint háromnegyede ipari célokat szolgál, főként az energiatermelés hűtővíz-igényét elégíti ki.

Megdöbbentő, mit találtak a hazai csapvízben: nem tudni, mit okozhat

Az ivóvízből is kimutatható az MRI-vizsgálatok kontrasztanyagából származó gadolínium, a budapesti koncentráció európai összevetésben magasnak számít.

Különösen aggasztó a felszín alatti vízkészletek állapota. A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal. A legérzékenyebb területek az Alföld keleti és déli részei, ahol a talajvízszint tartósan csökken, gyengül az utánpótlódás és egyre gyakoribbak az aszályok.

A jelentés szerint a felszín alatti vízkivételek mintegy 16 százaléka engedély nélkül történik be nem jelentett kerti kutakon keresztül. A Magyarországon működő kutak túlnyomó többsége nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban, és becslések szerint mindössze körülbelül minden tizedik kút rendelkezik érvényes engedéllyel. Ez azt jelenti, hogy több százezer háztartási, mezőgazdasági és kisebb üzemi kút működhet ellenőrizetlenül, ismeretlen mennyiségű víz kitermelésével.

Az OECD figyelmeztet, hogy a felszín alatti készletek kimerülése a hivatalos adatoknál gyorsabb ütemben zajlik, különösen az öntözésben érintett térségekben, ami hosszú távon súlyos gazdasági és környezeti következményekkel járhat.