Az ASP elleni védekezés egyik legfontosabb eleme továbbra is a vaddisznóállomány szabályozása - mondta el Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter pénteken megtartott sajtótájékoztatóján. A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarország jelentős része régóta fertőzött területnek számít a vaddisznók körében. A szakmai tapasztalatok alapján a vadállomány sűrűségének csökkentése jelentősen lassíthatja, sőt bizonyos esetekben meg is állíthatja a betegség terjedését. Az erre vonatkozó program célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége ne haladja meg a száz hektáronként fél egyedet. Azokon a területeken, ahol ezt sikerült elérni – különösen az Alföld több térségében –, kedvező eredmények születtek.

A miniszter szerint ugyanakkor a korábbi ösztönzőrendszer nem minden esetben érte el a kívánt hatást. A program keretében a vadásztársaságok jelentős támogatásban részesültek, az évek során összesen mintegy 40 milliárd forint értékben. A jövőben olyan új rendszer kialakítását tervezik, amely nemcsak jutalmazza az állománycsökkentési célok teljesítését, hanem szükség esetén szankciókat is alkalmaz.

A cél nem a vadállomány indokolatlan gyérítése, hanem a járványügyi kockázatok csökkentése, hiszen az afrikai sertéspestis rendkívül magas elhullási aránnyal jár, a fertőzött állatok többsége egyébként is elpusztul.

A szakpolitikai intézkedések mellett a fogyasztók szerepe is felértékelődik a jelenlegi helyzetben. A kormányzat és az ágazati szereplők szerint a belföldi fogyasztás átmeneti növelése segíthet levezetni az exportkorlátozások miatt felhalmozódó többletmennyiséget.

Számításaik szerint már az is érezhető segítséget jelentene, ha a következő két hónapban a magyar fogyasztók fejenként havi öt adaggal több sertéshúst vásárolnának és fogyasztanának, ezért a szaktárca erre kéri a magyar vásárlókat.

A fogyasztói döntések ugyanakkor rendkívül összetettek. A vásárlók mintegy 30 százaléka elsősorban az akciókat és az árakat figyeli, körülbelül 20 százalékuk hagyományosan sertéshúsfogyasztónak tekinthető, míg a fennmaradó csoportban egyre nagyobb szerepet kapnak az élményalapú, a magas fehérjebevitelre törekvő, illetve az egészségtudatos fogyasztók. Ez arra utal, hogy a sertéságazat hosszú távú versenyképessége nem csupán a termelési hatékonyságon múlik, hanem azon is, hogy képes-e alkalmazkodni a változó fogyasztói igényekhez.

A szakmai szereplők szerint ebben kulcsszerepe lehet az élelmiszer-tudatosság fejlesztésének és a fogyasztók edukációjának. Emellett fontos cél a magyar sertéshús részarányának növelése a kereskedelmi láncok kínálatában és a közétkeztetésben is. Az ágazat képviselői szerint jelenleg számos esetben olcsóbb, import eredetű alapanyagok kerülnek előtérbe, miközben a hazai termékek piaci jelenléte elmarad a lehetőségektől.

A következő hónapok meghatározóak lehetnek a magyar sertéságazat számára. Az ASP következményeinek kezelése, a külpiacok visszaszerzése, a belső fogyasztás ösztönzése és a versenyképesség javítása egyaránt szükséges ahhoz, hogy az ágazat a jelenlegi nehézségek ellenére hosszabb távon megerősödve kerüljön ki a válsághelyzetből.

Gyérítés az ország több pontján

Bóna Szabolcs emlékeztetett: a Vállaj környéki területet érintően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adott ki egy utasítást a helyileg illetékes vadászatra jogosultak számára. Ezt az intézkedést augusztus végéig kell végrehajtaniuk. Ez a bizonyos 10 kilométeres sáv nem egyetlen vadásztársaságot érint, hanem összesen hármat.

A feladat végrehajtása rájuk van bízva, és bízunk benne, hogy megfelelő módon teljesíteni is tudják azt.

A miniszter kitért arra is, hogy a sajtóban korábban megjelent az a kijelentés, hogy amennyiben az adott térségben a vadászatra jogosultak nem tudják saját erőből végrehajtani a kilövéseket, úgy készek más egységeket is bevetni. A Magyar Honvédségen belül körülbelül 1000-1100 olyan katona van, aki egyébként vadászatra is jogosult, tehát maga is vadászik.

Amennyiben a helyi társaságoknak a saját erejükből, a meghatározott program szerint nem sikerül elvégezniük a gyérítést, akkor a katonák bevonásával segítséget tudunk nyújtani nekik.

Az autópályák menti gyérítéssel kapcsolatban a miniszter elmondta: korábban, teljesen logikus módon abban bíztak, hogy az autópályák a vaddisznók mozgásának, és ezáltal a betegség terjedésének természetes akadályai lehetnek. Ezt a feltételezést arra alapozták, hogy a pályák mentén végig vadvédelmi kerítések húzódnak, ráadásul az autópályák intenzív forgalma és az azzal járó zaj is elriasztja a vadakat. A vadcsapások és a vadak mozgási útvonalai korábban úgy alakultak át, hogy nem volt jellemző az átjárás a pályák két oldala között.

Sajnos azonban azt kellett tapasztalnunk a fertőzött vaddisznók kapcsán, hogy a vadvédelmi kerítések állapota, valamint a forgalom és a sebességi viszonyok változása módosította a vaddisznók viselkedését és mozgását. Ennek következtében a vadak átjutnak az autópályák egyik oldaláról a másikra. Bár ez tudományosan még nem teljesen bizonyított, tény, hogy találtunk fertőzött vaddisznót az autópályák közvetlen környezetében is.

Emiatt a Nébih részéről elrendelés történt az érintett vadásztársaságok felé, hogy az autópályák menti sávokban is végezzék el a gyérítést, és intenzív vadászattal igyekezzenek megakadályozni a betegség terjedését a pálya vonala mentén.

A végső cél megegyezik a 2018-as célkitűzéssel: a vaddisznó-populáció sűrűségét mindenhol le kell csökkenteni arra a szintre, amely már képes megállítani a betegség terjedését. Ezt a munkát természetesen ott kezdik, ahol a legveszélyesebb régiók találhatóak, de a cél az, hogy a populáció sűrűségét minden érintett területen a kritikus szint alá szorítsák.

Az import is nyomja az ágazatot

Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkára szerint a hazai sertéságazat technológiai és termelési színvonala ma már lényegesen fejlettebb, mint harminc évvel ezelőtt, azonban továbbra is komoly problémát jelent az élelmiszer-feldolgozás versenyképessége. Kiemelte, hogy Magyarország élelmiszerimportja az elmúlt években mintegy 70 százalékkal emelkedett, miközben a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek piacán a hazai élelmiszeripar versenyhátrányban van. A sertéshús-feldolgozásban is elsősorban az alacsonyabb feldolgozottságú termékek dominálnak, miközben a fogyasztói igények egyre inkább a speciális, egészségtudatos vagy funkcionális élelmiszerek irányába mozdulnak el.

Az ágazat helyzetét most tovább nehezíti az afrikai sertéspestis megjelenése, az ezzel kapcsolatos exportkorlátozások a szakmai várakozások szerint ezek a korlátozások nagyjából hat-nyolc hétig tarthatnak, ami időszakosan növeli a belföldi piacon rendelkezésre álló sertéshús mennyiségét. A kialakult helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sertéspiacon egyébként is jelentős árcsökkenés figyelhető meg. A termelői árak visszaesése érzékenyen érinti a sertéstartókat, akiknek jövedelmezősége az elmúlt hónapokban jelentősen romlott.

Az ágazat szereplői szerint a takarmánygyártók sok esetben már most is jelentős finanszírozási terheket vállalnak át a termelőktől, azonban ez hosszabb távon nem jelent fenntartható megoldást. Emiatt az agrárkormányzat egyeztetéseket kezdeményez a pénzügyi szektor szereplőivel annak érdekében, hogy a gazdaságok átmeneti likviditási problémái kezelhetők legyenek.

Az eseményen elhangzott: különösen fontosnak tartják azoknak a vállalkozásoknak a támogatását, amelyek az elmúlt években fejlesztéseket hajtottak végre, javították versenyképességüket és hatékonyságukat. Esetükben ugyanis nem technológiai vagy gazdálkodási problémák okozzák a nehézségeket, hanem egy külső piaci sokk és az exportlehetőségek átmeneti szűkülése.