Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.11.11.) napon.

2026.11.11. szerda: Folytatódik a túlnyomóan erősen felhős vagy borult, párás idő. A déli megyékben elszórtan gyenge esőre számíthatunk, de szitálás - reggel a még fagyos részeken ónos szitálás - bárhol előfordulhat, majd estétől dél, délnyugat felől nő az eső, zápor kialakulási esélye. A Dunától keletre keleties lesz a légáramlás, míg a Dunántúlon déliesre forduló szelet az Alpokalján élénk lökések kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 10 fok között alakul, de északon, északkeleten ennél kissé alacsonyabb, míg a Viharsarokban pár fokkal magasabb értékeket is mérhetünk. Késő este 1 és 10 fok közötti értékeket mérhetünk.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az aktuális időjárási helyzet a melegfrontra érzékenyek szervezetére gyakorol stresszt. Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat. A melegfront hatására az érzelmi és értelmi egyensúlyunk könnyen kibillenhet megszokott állapotából, ezért ingerlékenység, sértődékenység többeknél tapasztalható. Hamarabb elfáradhat, kifáradhat a szervezet, ezáltal a teljesítőképességben is egyfajta csökkenés tapasztalható mind a munkában, mind pedig a járművezetésben.

A következő napon várható időjárás

2026.11.12 csütörtök: Erősen felhős vagy borult, párás, többfelé ködös idő várható. Napközben délen is átmenetileg csökken a csapadékhajlam. Délutántól délnyugat felől ismét növekszik a csapadék előfordulási esélye. A déli, délnyugati szelet egyre több helyen kísérhetik élénk, erős lökések, az Északi-középhegység tágabb térségében ugyanakkor gyenge marad a légmozgás. A hőmérséklet délután, kora este 5 és 18 fok között alakul, az Északi-középhegység térségében lesz a leghidegebb, arrafelé alakulhat 10 fok alatt a maximum.

Friss híreink:

Nem az időjárás diktál: így alakítja át a növénytermesztést a legújabb technológia

A vertikális farmokon a növények fejlődését meghatározó környezeti tényezők szinte teljes egészében mesterségesen alakíthatók. A megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás és tápanyagellátás fenntartásáról egyre összetettebb automatizált rendszerek gondoskodnak. A technológia azonban nem csupán a hagyományos termesztési folyamatok automatizálását jelenti: lehetőséget ad a növényi növekedés, a termésminőség és az erőforrás-felhasználás együttes optimalizálására is.

Súlyos a tejválság Magyarországon: menteni kell, ami menthető

Rendkívül nehéz évet zárnak a hazai tejtermelők, hiszen az önköltség alatti felvásárlási árak és az aszály okozta takarmányhiány egyszerre terhelik a gazdaságokat, miközben a következő év kilátásai sem biztatóak. A veszteségek már a nagyobb tehenészetek működését és fejlesztési terveit is veszélyeztetik, a kisebb állattartók számára pedig még kevesebb lehetőség kínálkozik a túlélésre. A piaci bizonytalanság miatt egyre több gazdaságnak kell a fejlesztések helyett a napi működés fenntartására összpontosítania, miközben az elmaradó beruházások hosszabb távon a versenyképességüket is ronthatják. A magasabb hozzáadott értékű tejtermékek előállítása jelenthet ugyan egy lehetséges kitörési irányt, de ehhez a feldolgozóipar korszerűsítésére is szükség lenne.

Erre a növényre cserélik a kukoricát a gazdák? Sokan már így terveznek

Október végén, november elején érkezett némi csapadék a magyar földekre, a talajok mélyebb rétegeiben még mindig kritikus a vízhiány. Az agrometeorológiai jelentések szerint további kiadós esőkre lenne szükség, ellenkező esetben ugyanis az idei őszi vetések is veszélybe kerülhetnek a következő év során, nem beszélve a tavaszi vetésű kultúrákról, így például a kukoricáról is. De milyennek látják a helyzetet a gazdák? Hogy állnak az őszi vetési munkálatokkal, és milyen kultúrákba fektetik a bizalmukat? Erről kérdeztük meg a termelőket, akik nemcsak azt árulták el, milyen növényekkel terveznek az idei ősszel, de azt is kifejtették, adott esetben a búzával válthatják fel az egyre kockázatosabbá váló kukoricát.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Azok járhatnak most igazán jól, akiknek ilyen végzettsége van: szabályosan kapkodnak értük a cégek, nem semmi pénzt fizetnek

A jó pályaválasztásnak ma nagyobb a tétje, mint valaha: a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a gazdasági átrendeződés olyan foglalkozások jövőjét is bizonytalanná teszi, amelyek néhány éve még biztos megélhetést és gyors előrelépést ígértek. Közben számos területen továbbra is nélkülözhetetlen a felkészült szakember, az összetett problémák megoldására képes munkavállalók tudását pedig magas fizetéssel ismerhetik el a cégek. A továbbtanulás előtt állóknak ezért egyre fontosabb mérlegelniük, melyik képzés milyen használható tudást ad, és mennyire készít fel a folyamatosan változó elvárásokra. A Pénzcentrumon rendszeresen mutatunk be ilyen lehetőségeket: foglalkoztunk már azzal, hogyan vezethet az út az űrmérnök képzésről a műholdak és űreszközök fejlesztéséhez, milyen munkákra készít fel a drónirányító és -adatelemző képzés, illetve hol találkozik a kreativitás a technológiai tudással a média design területén. Ezúttal a járműmérnöki pályát járjuk körül, amelyet az elektromos hajtások, az önvezető rendszerek és a szoftverek térnyerése ugyancsak alaposan átalakít. Milyen tudás kell ahhoz, hogy valaki az európai autóipar nehézségei mellett is keresett szakemberré váljon, és mennyire reális néhány év tapasztalattal elérni a bruttó egymillió forint feletti havi fizetést? Mit bízhat egy mérnök a mesterséges intelligenciára, és mely döntésekért kell továbbra is személyesen felelősséget vállalnia? A képzés követelményeiről, a hazai és külföldi karrierlehetőségekről, valamint a nemzetközi versenycsapatokig vezető útról Dogossy Gábort, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánját és Szalai Szabolcs oktatási dékánhelyettest, a Járműgyártás és Technológia Tanszék vezetőjét kérdeztük.