Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
A kutatók erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kísérletek segítségével vizsgálták a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok hatására bekövetkező ivarváltást.
Az alföldi fenyőállományok egészségi állapotának romlása az utóbbi években egyre nagyobb területen vált láthatóvá.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Ötödik megvalósítási periódusához érkezett a szelídgesztenyések védelmét szolgáló #castanea projekt.
Hosszú idő után először született Przewalski-lócsikó Közép-Kazahsztán sztyeppéin, ami mérfoldkő a faj visszatelepítési programjában.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Megerősítették, hogy 2026 júliusa átlépte a másfél fokos felmelegedési küszöböt az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Az erdészeti szaporítóanyag-termelés szabályozása stratégiai fontosságú feladat világszerte.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egy friss uniós kutatás szerint drámaian megcsappantak a madárpopulációk Európa mezőgazdasági területein.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Néhány éve még szenzációnak számított, ha valaki kivit szüretelt itthon, mára viszont egyre több mediterrán növény jelenik meg a hazai kertekben.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
