Az új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát, jelentős változások jönnek.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Szitakötőket, sáskákat, lepkéket és egy ultraibolya fényben fluoreszkáló pókfajt fedeztek fel kutatók.
Az Európai Unió mezőgazdasági üzemeiben 2023-ban 9,4 millió méhkaptárt tartottak nyilván, ami 16 százalékos növekedést jelent a három évvel korábbi állapothoz képest.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
A Metszet rovat kérdésére Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense válaszolt.
Új eszközök jelentek meg a lakossági és települési szintű rovarvédelem szolgálatában.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tettek közzé szakpolitikai javaslatot
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A tó ökológiai állapotának javítása érdekében végleg betiltották a horgászatot a Fóti-tavon.
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
A globális élelmiszeripar továbbra is küzd a magasabb állatjóléti normák gyakorlati megvalósításával.
A gyepeknek nagy szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízmegőrzésben és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó.
A klímaváltozás miatt egyre nehezebb feladat az erdők megújítása, különösen Magyarország legdélibb vidékén, a mecseki területeken.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
