Tonnaszámra viszik a határon túlra a magyar halat: beindult a biznisz
A halastavak gazdag élővilágának megőrzésére nyert el támogatást a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft.
A halastavak gazdag élővilágának megőrzésére nyert el támogatást a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft.
Ha étrendünk többféle növényfajt tartalmaz, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti.
Városierdő-szemléletű kezeléssel újul meg a II. kerületi Nyék-oldal erdeje itthon.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
Több mint 23 ezer ragadozó madarat figyeltek meg a Kárpát-medencében a januárban 23. alkalommal megrendezett téli madárszámláláson.
Számos terület-, és állatalapon nyújtott támogatás alapvetése a Feltételesség szabályrendszerének megtartása.
A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb védőzónája: hűt, árnyal, szűri a port, és élőhelyet ad a tó kiemelt madárvilágának.
A 2029. decemberéig megvalósuló projekt megvalósítására az NBGK 1500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
A mezőgazdaság tavaszi munkálatainak megkezdésével párhuzamosan a vadkárkezelés kérdésköre is várhatóan ismét a figyelem középpontjába fog kerülni.
A gyógy- és aromanövényeknek nagy szerepe van az emberi egészség, a kulturális örökség, a helyi megélhetés és az emberi jóllét biztosításában.
A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a talajaink állapotának romlása új megoldásokat követel a mezőgazdaságtól.
Egy áttörő jelentőségű kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a modern szántóföldi növénytermesztés eddigi talajkezelési gyakorlatait.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk.
Már vágják a nádat a Balatonon, de a vékony jégrétek miatt nagy óvatossággal kell eljárni.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.