Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit.
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
Esőcseppekből közösségi erőforrás, avagy a nagyvárosokban is eredményes a vízmegtartás.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
A Natura 2000 gyepterületen gazdálkodók számára nyújt támogatást az Agrárminisztérium.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
A fejlett gazdaságú országok mezőgazdasági és erdészeti termékfogyasztása sokkal nagyobb biodiverzitás-veszteséget okoz külföldön, mint saját területükön.
Mi a jó választás az otthoni konyhakerthez? Hogyan készüljünk elő a forró nyári hónapokra?
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
Együttműködési megállapodást írt alá a K&H és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet
Egyszerűsödnek a fenntarthatóságra és az uniós beruházásokra vonatkozó szabályok.
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
A klímaváltozás egyértelműen itt van velünk, amihez adaptálódnunk kell Magyarországon is.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
Az édesvízi fajok negyedét fenyegeti a kihalás veszélye, sürgős beavatkozásra van szükség.
Egy zalai mezőgazdasági területen megtekinthető egy újabb vízkormányzási szereplő, a hód tevékenysége.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
