Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában számolt be arról, hogy a világ legnagyobb ismert vadon élő csimpánzközössége kettészakadt.
Az őshonos gyöngytyúk kilójáért több mint négyezer forintot is elkérhetnek itthon.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Kétmillió óra a vadonban, 800 megvédett haszonállat: három évig figyelték a hazai nagyragadozókat.
A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
Indul a nevezési szakasz az Év Fája versenyben, a különleges példányokat keresik a szervezők.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos lakossági felmérésének összesítése, amiből sok minden kiderül.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
A halastavak gazdag élővilágának megőrzésére nyert el támogatást a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft.
Ha étrendünk többféle növényfajt tartalmaz, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti.
Városierdő-szemléletű kezeléssel újul meg a II. kerületi Nyék-oldal erdeje itthon.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
Több mint 23 ezer ragadozó madarat figyeltek meg a Kárpát-medencében a januárban 23. alkalommal megrendezett téli madárszámláláson.
Számos terület-, és állatalapon nyújtott támogatás alapvetése a Feltételesség szabályrendszerének megtartása.
A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb védőzónája: hűt, árnyal, szűri a port, és élőhelyet ad a tó kiemelt madárvilágának.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
