A globalizáció egyre inkább lehetővé teszi az országok számára, hogy a földhasználat környezeti költségeit externalizálják vagy exportálják. A kutatók 24 országot vizsgáltak, amelyek közül 18 esetében a külföldi biodiverzitásra gyakorolt negatív hatás meghaladta a belföldön okozott károkat a 2001-2015 közötti időszakban. A globális biodiverzitás csökkenéséhez az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Japán és Kína járult hozzá legnagyobb mértékben. Az Európai Unió fogyasztása a globális erdőirtás körülbelül 10 százalékáért felelős, ennek több mint kétharmada a pálmaolaj- és szójaimport következménye.

A vizsgált országok agrártermék- és faáru-importja által előidézett erdőirtások felelősek a kutatásban szereplő fajok élőhelycsökkenésének mintegy 13 százalékáért. A 404 kritikusan veszélyeztetett faj 95 százaléka vesztett élőhelyet, és e veszteség egyhatoda közvetlenül kapcsolódik a 24 magas jövedelmű ország fogyasztásához.

A nemzetközi kereskedelem miatt a biológiai sokféleség legnagyobb mértékben Közép-Amerikában, Brazília egyes részein, Délkelet-Ázsiában, Madagaszkáron és Nyugat-Afrikában csökkent. A hatások földrajzilag koncentráltan jelentkeznek: az országok általában a hozzájuk közelebbi régiókban okozzák a legnagyobb károkat.

A kutatók figyelmeztetnek: a fejlett országok belföldi természetvédelmi intézkedései paradox módon globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak, ha a termelés áthelyeződik olyan régiókba, amelyek a biológiai sokféleség szempontjából jelentősebbek. A probléma megoldásához az importáló és exportáló országok közötti együttműködésre, valamint a fenntarthatóbb kereskedelmi gyakorlatok kialakítására van szükség.