MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A globalizáció egyre inkább lehetővé teszi az országok számára, hogy a földhasználat környezeti költségeit externalizálják vagy exportálják. A kutatók 24 országot vizsgáltak, amelyek közül 18 esetében a külföldi biodiverzitásra gyakorolt negatív hatás meghaladta a belföldön okozott károkat a 2001-2015 közötti időszakban. A globális biodiverzitás csökkenéséhez az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Japán és Kína járult hozzá legnagyobb mértékben. Az Európai Unió fogyasztása a globális erdőirtás körülbelül 10 százalékáért felelős, ennek több mint kétharmada a pálmaolaj- és szójaimport következménye.
A vizsgált országok agrártermék- és faáru-importja által előidézett erdőirtások felelősek a kutatásban szereplő fajok élőhelycsökkenésének mintegy 13 százalékáért. A 404 kritikusan veszélyeztetett faj 95 százaléka vesztett élőhelyet, és e veszteség egyhatoda közvetlenül kapcsolódik a 24 magas jövedelmű ország fogyasztásához.
A nemzetközi kereskedelem miatt a biológiai sokféleség legnagyobb mértékben Közép-Amerikában, Brazília egyes részein, Délkelet-Ázsiában, Madagaszkáron és Nyugat-Afrikában csökkent. A hatások földrajzilag koncentráltan jelentkeznek: az országok általában a hozzájuk közelebbi régiókban okozzák a legnagyobb károkat.
A kutatók figyelmeztetnek: a fejlett országok belföldi természetvédelmi intézkedései paradox módon globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak, ha a termelés áthelyeződik olyan régiókba, amelyek a biológiai sokféleség szempontjából jelentősebbek. A probléma megoldásához az importáló és exportáló országok közötti együttműködésre, valamint a fenntarthatóbb kereskedelmi gyakorlatok kialakítására van szükség.












