A Homokhátság ma Magyarország egyik legsérülékenyebb térsége, ahol a vízhiány, az extrém hőség, valamint az invazív kártevők fokozódó jelenléte következtében a természetes erdőmegújulás az esetek többségében már nem képes biztosítani az erdőállományok fennmaradását. A KEFAG Zrt. ugyanakkor hosszú távon elkötelezett amellett, hogy nemcsak megőrzi, hanem alkalmazkodóképessé is teszi a rábízott erdőket.

A múltban egyszer már sikerült életet varázsolni a sívó homokból. A Homokhátság fásítása történelmi jelentőségű eredmény volt, és most a mi felelősségünk, hogy ezt az örökséget a jövő számára is megőrizzük - még nehezebb körülmények között is

- mondta Sulyok Ferenc, a vállalat vezérigazgatója.

A KEFAG Zrt. szakmai gyakorlatának középpontjában a klímaadaptív fajhasználat és a korszerű talajelőkészítési technológiák állnak. A társaság már több mint 15 éve alkalmaz délkelet-európai származású szaporítóanyagot, különös tekintettel Bulgáriából és Szerbiából származó fafajokra, mivel ezek az ökológiai régiók olyan klímaviszonyokkal rendelkeznek, amelyek a Duna-Tisza közén belátható időn belül valószínűsíthetők.

A cég emellett az úgynevezett mélyforgatásos talajelőkészítés technológiáját is rendszeresen alkalmazza. Ez az eljárás 50-70 cm mélységben fellazítja a homoktalajt, javítja annak vízmegtartó képességet és segíti a gyökérfejlődést, amely különösen a fiatal erdőállományok első éveiben kulcsfontosságú.

A „KEFAG-mix” néven ismert elegyes erdősítési modell, amely a szürke nyár, fehér akác és nemesnyár arányos kombinációjára épül, szintén a mozaikos alföldi termőhelyekhez való alkalmazkodást segíti elő. A fajok kölcsönösen támogatják egymást - az akác például nitrogénkötő képességével javítja a talaj tápanyagellátottságát, miközben védelmet is nyújt a főfafajként ültetett szürke nyár számára.

A gazdálkodás nem ellentéte, hanem eszköze az erdők védelmének

A vállalat számára különösen fontos, hogy a társadalom is átlássa: a felelős gazdálkodás és az ökológiai szempontú természetvédelem nem zárják ki egymást, sőt: egymásra épülnek. Sulyok Ferenc elmondta, ahhoz, hogy egy alföldi erdő hosszú távon fennmaradjon, nem elég csupán védeni - működtetni is kell. Meg kell teremteni a gazdasági alapját annak, hogy az ökológiai értékek is biztosan fennmaradhassanak.

A kitermelt faanyag (például rostfa, papírfa, bútoripari alapanyag) nemcsak gazdasági értéket képvisel, hanem jelentős klímavédelmi funkciót is ellát: a benne tárolt szén beépítve, hosszú távon kivonódik a légkörből. Az ilyen típusú, fenntartható fatermékek előállítása ráadásul jóval kisebb környezeti terheléssel jár, mint bármely más ipari alapanyagé - például a betoné vagy az acélé.

A KEFAG ugyanakkor számos értékes fafajt - így például a kocsányos tölgyet - védett státuszban kezel, és kizárólag egészségügyi vagy természeti káresemény esetén avatkozik be. A társaság célja az, hogy a kitermelés kizárólag olyan területeken történjen, ahol az ökoszisztéma stabilitása ezzel nem sérül, sőt: erősödik.

Film a nyitottságról

A KEFAG Zrt. aktívan részt vett az „Erdők a Homokhátságon - jelen és jövő” című dokumentumfilm elkészítésében, amely közérthető formában mutatja be a klímaváltozás kihívásaira adott válaszokat. A 47 perces film nemcsak szakmai betekintést nyújt, hanem lehetőséget is teremt a párbeszédre a társadalom és az erdészek között. A film többek között bemutatja:

• az alkalmazott erdőfelújítási módszereket,
• a klímaadaptív fafaj-kísérleteket (pl. aleppói fenyő, arizóniai ciprus),
• valamint azt a szemléletváltást, amely a monokultúrás ültetvényektől a természetesebb szerkezetű elegyes erdők felé vezet.

A vállalat meggyőződése, hogy a természet és az ember közötti együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is - különösen ott, ahol az éghajlat már a határokat feszegeti. A társaság szakemberei továbbra is dolgoznak azon, hogy az Alföld fái ne csupán a múlt tanúi legyenek, hanem a jövő zálogai is.