Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását.
A Meteorológiai Világszervezet csütörtökön kiadott jelentése szerint 2025 lehet a második vagy a harmadik legmelegebb év az ipari forradalom óta.
Az ENSZ szerint az eddigi legsúlyosabb szintet érte el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon.
Az indiai rizstermelők új piacok felé nyitnak a rekordtermés után, különösen Irak, Indonézia és Szaúd-Arábia irányába.
Szúnyogokat találtak Izlandon, ahol eddig szinte esélyük sem volt "letelepedni".
Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni a klímaváltozás okozta kihívást.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Amit ebben a tengerben felfedeztek, már most megmutatja, milyen változások várhatók a jövőben.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
A hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár volt az idei 1901 óta Magyarországon.
Hamarosan elolvad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a, ami 1986-ban vált le az Antarktiszról.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A legfrissebb jelentések szerint több mint öt évtizedes melegrekord dőlt meg Finnországban.
Rekordszámú fehér gólya fiókát regisztráltak Dániában, ami a faj visszatérésének reményteli jele az országban.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
A zöldségek mellett általában dísznövények is találhatók a kertekben, amelyek közül némelyik virága ehető.
Az aratási időszak a mezőgazdasági év egyik legintenzívebb és egyben legkockázatosabb időszaka.
A boltokban kapható élelmiszerek szinte mind megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
Nem ott kezdődik, hogy egy gazdaság bizonyos inputanyagokat lecserél másokra.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
