Történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás, átléptük a 2015-ös párizsi klímacsúcson rögzített, legfeljebb 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Ha nem lépünk, már a közeljövőben visszafordíthatatlan változások indulhatnak el Európában.
A megállapodás részletei szerint a teljes összegből 300 milliárd dollár érkezik majd közvetlenül a fejlett országoktól.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
A rendkívüli helyzet több mint 150 millió embert és 318 millió hektárnyi termőterületet érint.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Uniós támogatások és szabályozás nélkül tönkre fognak menni a magyar és az európai zöldség- és gyümölcstermesztők.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
Az elmúlt években sok termelő rászokott arra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt vásárolja meg az inputanyagokat.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Jelenleg a termelők súlyos nehézségekkel néznek szembe a tápanyaggazdálkodás területén.
Mi dönti el ma a termésszintet? Egyre inkább a gyökérzóna és a növényélettani folyamatok
A KUHN modern, megbízható és hatékony megoldásokat kínál a takarmánykeveréstől az almozásig, gyors szervizháttérrel és biztos alkatrész‑ellátással.
