Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
A rendkívüli helyzet több mint 150 millió embert és 318 millió hektárnyi termőterületet érint.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
A globális átlaghőmérsékletek emelkednek, biztosra vehető, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év a világon.
A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Millió tonnában mérhető mennyiség hiányzik a piacról, ez pedig jelentős drágulást okozhat.
Nem csak a termés megvédése a feladat, hanem olyan termékek előállítása, amelyek gazdaságosan állíthatók elő, legalább középtávon.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
