Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre súlyosabb következményekkel jár a klímaváltozás a világra nézve.
A 2024-es évben a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai Magyarországot se kímélték.
Történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás, átléptük a 2015-ös párizsi klímacsúcson rögzített, legfeljebb 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Ha nem lépünk, már a közeljövőben visszafordíthatatlan változások indulhatnak el Európában.
A megállapodás részletei szerint a teljes összegből 300 milliárd dollár érkezik majd közvetlenül a fejlett országoktól.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
A rendkívüli helyzet több mint 150 millió embert és 318 millió hektárnyi termőterületet érint.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Így tavasszal az egyik legnagyobb kihívás lehet a kertben a friss hajtásokon megjelenő rovarok tömege.
A kérdésre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Az új vezetők között agrár-, környezetvédelmi és klímapolitikai szakemberek, jogászok, valamint tapasztalt közigazgatási szereplők is helyet kaptak.
A megelőzésre épülő növényvédelem hatékony stratégia a napraforgó szár- és levélbetegségei ellen.
Jobb tapadás, nagyobb stabilitás: bemutatkoznak a FURRIER tandem pótkocsicsalád legújabb modelljei.
