A napi hőingás azt mutatja, mekkora a különbség a napi maximum- és minimumhőmérséklet között. Míg a két napi szélsőséget gyakrabban szokták vizsgálni, addig az ezekből számítható hőingást ritkán, holott ez a mutató is meghatározó lehet például az ökológia, a mezőgazdaság és az emberi egészség szempontjából. Az ELTE kutatói elemzésükben a napi hőingás változását vizsgálták Magyarországra vonatkozóan havi bontásban, a múltbeli adatok és a jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk alapján - olvasható a Másfélfok oldalán megjelent elemzésben.

Növekedés az elmúlt fél évszázadban, nyári csúcsokkal

A napi hőingás hazánkban nyáron a legmagasabb, ilyenkor a hosszabb nappalok és a derült égbolt miatt nagyobb a nappali felmelegedés, míg éjszaka jelentősebb lehűlés következhet be. 1971 és 2024 között a legmagasabb országos átlagos napi hőingás augusztusban volt (12,9 Celsius-fok), míg télen alacsonyabb értékek fordultak elő, különösen decemberben, amikor 6 Celsius-fok körül alakult.

Az elmúlt évtizedekben a napi hőingás nőtt, különösen áprilisban, amikor az országos átlagos növekedés 1,4 Celsius-fok volt. Nyáron 1 Celsius-fok körüli emelkedést mértek, területileg Délkelet-Magyarországon a legnagyobb növekedéssel. Ez részben a nyári maximumhőmérsékletek gyakoribb kiugrásával magyarázható: júliusban például a 36 fok fölötti értékek is megjelentek, miközben az éjszakai minimumok is emelkedtek, egyre gyakoribbá téve a 20 fok feletti éjszakákat. 

Változik a melegedés jellege: nyáron jönnek a trópusi éjszakák

A regionális klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőingás már nem fog jelentősen változni, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek emelkedése hasonló mértékű lesz. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyári éjszakák is tovább melegszenek, és nő a trópusi éjszakák aránya.

Trópusi éjszakának nevezzük, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 fok alá éjszaka, ami jelentős terhet ró az emberi szervezetre, hiszen a pihenési időszak sem hoz igazán enyhülést, ami növeli a hőstressz és a hőhullámok egészségügyi kockázatait. Míg 1991-2020 között évente átlagosan 4 trópusi éjszaka fordult elő Magyarországon, 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben 18 ilyen éjszakát regisztráltak.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy a trópusi éjszakák ne váljanak megszokottá, sürgős és határozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentésre van szükség globális és hazai szinten egyaránt. A klímamodellek szerint az évszázad végére a nyári maximumhőmérsékletek akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhetnek, amennyiben a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem csökken érdemben. Ha azonnali kibocsátáscsökkentésbe kezdenénk, a maximumhőmérsékleti értékek gyakorlatilag nem változnának - írták cikkükben az ELTE meteorológusai. Ha tehát időben cselekszünk, a legrosszabb forgatókönyv elkerülhető, és mérsékelhető a nyári hőhullámok és a trópusi éjszakák gyakoriságának növekedése.