Január 13-án harmadik alkalommal végeztek ott gyérítő halászatot elektromos halfogó hálóval.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
A fél országban nem mentünk 20 fok alá, a 21-22 fokos értékek sem voltak ritkák délen.
Egy napra fellélegezhetünk itthon, aztán pedig újra 35 fok fölé melegszik az idő.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
A meteorológusok elemzése szerint napjainkban már az éjszakák sem mindig hoznak enyhülést a magyaroknak.
A klímaváltozás okozta erdőtüzek miatt rekordméretű pusztulást szenvedtek el tavaly a világ trópusi őserdői.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
A Jala avokádók átlagosan 1,2 kg-osak, és a szeletelés után tízszer tovább eltarthatók, mint a hagyományos fajták.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
A meleg, napos ősznek köszönhetően idén másodszor is beérett a hazai fügebokrok termése.
Peruban és Bolíviában őshonos hal bukkant fel a Hévízi-tóban, de nem magától úszott idáig.
Veszélyben a népszerű fűszernövény, be kell érnünk a pótszerekkel?
Évről évről rosszabb lehet a helyzet.
Ez a faj a magas minőségű kávé jövője szempontjából döntő jelentőségű.
Az új fajt Cretolixon alatumnak nevezték el.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
