EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti - olvasható az Infostart oldalán.
A szakemberek a nyári hőmérsékletet és a csapadékot elemezték 1971-től a nemzeti meteorológiai szolgálatok állomáshálózatán alapuló, úgynevezett európai E-OBS adatbázis alapján, ami a felszíni megfigyeléseken nyugszik. Ezek alapján leginkább egy északnyugat-délkelet irányú melegedés figyelhető meg az elmúlt bő fél évszázadban - ismertette Szabó Péter, példaként említve, hogy míg Írországban 1 Celsius-fok alatti emelkedés volt - ami statisztikailag nem is szignifikáns -, addig a Balkánon, illetve hazánkban és tőlünk keletebbre 3-4 Celsius-fokot is melegedett a nyár, ami a globális átlagot jócskán meghaladja.
A csapadékeredmények alapján elmondható, hogy Európa kettévált: északon, például Írországban, Svédországban vagy Dániában 30% körüli növekedés látható, míg a kontinens többi részén - főként hazánk térségében - 25-30, de akár 40%-os csökkenés is tapasztalható. Ugyanakkor ezek a százalékos változások kicsit csalókák, mert például Portugáliában kétszer akkor a csökkenés százalékban, mint Svájcban, viszont milliméterben meg pont fordítva van, ami abból adódik, hogy előbbi ország nyáron szárazabb éghajlatú
- hívta fel a figyelmet Szabó Péter.
A tanulmány alapján térségünk kezd átmenni a szárazabb kontinentális éghajlatba, ahol szárazabbak és melegebbek a nyarak. Az ELTE doktorandusza megjegyezte: míg Északnyugat-Európában az Atlanti-óceán képes mérsékelni ezt a felmelegedést, addig a Földközi-tenger már kevésbé, ezért is melegedett a térségünk sokkal erőteljesebben, mint a globális átlag.
A globális felmelegedés ugyanakkor nem egy lineáris folyamat - szögezte le Szabó Péter. Európában a 2005–2010 közötti időszakban átmenetileg lassult, több országban meg is állt, a 2020-as évvel kezdődően azonban újra exponenciálisa emelkedik a hőmérséklet. Az elmúlt öt évben extrém mód érvényesültek a nagy hatások: történelmi aszályok, hirtelen jött árvizek, ami arra figyelmeztet: alkalmazkodási stratégiákra van szükség, ám ezek megvalósítása éppen e kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és nehezebben kivitelezhető lesz - emelte ki az éghajlatkutató.
