Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A vízkészletek védelme, a vízvisszatartás, az árvíz- és aszálykockázat kezelése, valamint a vízminőség javítása akkor lehet igazán hatékony, ha a teljes vízgyűjtő rendszerét vizsgáljuk hazánlbam. Magyarország sajátos helyzetben van: az ország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, így hazánk egyetlen nemzetközi vízgyűjtőkerület, a Duna vízgyűjtőkerület része. Ugyanakkor a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során az ország területét négy fő részvízgyűjtőre - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva és Balaton - osztják - írja a NAK.
Négy részvízgyűjtő, egy összefüggő rendszer
A magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben a négy részvízgyűjtő összesen mintegy 93 ezer km2 területet fed le. A Duna-közvetlen részvízgyűjtő mintegy 34 730 km2, a Tisza 46 380 km2, a Dráva 6145 km2, míg a Balaton részvízgyűjtője mintegy 5775 km2. Fontos különbség, hogy ezek közül a Duna, a Tisza és a Dráva nemzetközi részvízgyűjtők, amelyek vízrendszere több ország területét is érinti. A Balaton ezzel szemben a Duna-medencén belül, a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben önálló, kiemelt részvízgyűjtőként jelenik meg.
