A fekete nyár a leggyorsabb növekedésű, legtöbb fatömeget adó őshonos nyárfajunk. Régen fontos épület és bútorfa is volt, utána viszont kiszorították a nemes nyárak.
A fekete nyár előfordulása és elterjedése
A folyószabályozások nagyrészt a fekete nyár termőhelyét érintették, ami miatt a fajt ma a kipusztulás fenyegeti! Magyarország síkvidékein, a nagy folyók mentén foltokban fordul elő. Tipikus síkvidéki faj, melegigényes is. Az árterek nedves, de jól szellőző talaján él, a pangóvizet nem bírja és fényigényes. Nagytermetű fa, nagyjából 30 méter magas. Szabad állásban törzse zömök gyakran dudoros, koronája gyakran széles, tojásdad. De képes keskeny koronájú, úgynevezett jegenye alakú növekedési formát is kialakítani.
A fekete nyár gyógyhatásai
Gyógyászati szempontból a fekete nyárfa rügye értékes, amit akkor kell gyűjteni, amikor elkezd ébredezni a természet. Emellett a kérge is hatásos. A lázat csillapítja, fokozza az izzadást, ami különösen megfázásos betegségeknél előnyös. Az izmok gyulladásos megbetegedésénél is alkalmazható. Teája fertőtleníti a húgyutat, tehát fertőzésekre jó hatású. Mindezen kívül túlságosan erős lábizzadás, illetve bőrgombásodás esetén is kiváló hatású.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
