Dél-Spanyolországban, Almería tartományban található a világ legnagyobb összefüggő fóliás termesztőkörzete. A „mar de plástico”, azaz a “fóliatenger” néven ismert, mintegy 40 ezer hektáros terület a Campo de Dalías part menti síkságán terül el, ahol több mint 16 ezer létesítmény biztosítja Európa friss zöldségellátásának mintegy 40%-át az őszi és téli hónapokban. El Ejido környéke különösen jelentős termelőközpont, ahol a paradicsom, az uborka és a paprika a legfontosabb kultúrák. A spanyol mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2025-ben a Svájcba irányuló zöldségimport egyharmada Spanyolországból származott.
A termelők egyre erősebb költségnyomással néznek szembe, miközben a kiskereskedelmi láncok árleszorító gyakorlata és a növényvédőszer-használatra vonatkozó szigorodó előírások tovább nehezítik a helyzetet. José Antonio Cánovas Zafra, a Kernel Exports negyedik generációs termelője szerint a munkaerőköltségek az elmúlt években meredeken emelkedtek. Mint mondta, a minimálbér öt év alatt több mint 30%-kal nőtt, miközben a spanyol termelők nemcsak az európai, hanem a dél-amerikai, észak-afrikai, dél-afrikai és kelet-európai árukkal is versenyeznek, ahol a munkaerő ára sokszor a spanyol szint felét sem éri el.
Az Eurostat adatai alapján Spanyolországban az átlagos, tehát minden ágazatot figyelembe vevő munkaerőköltség 26,40 euró/óra (10500 forint/óra), szemben az EU 34,90 euró/órás (13900 forint/óra) átlagával, Olaszország 32 euró/órájával (12700 forint/óra) és a holland 47,90 euró/órás (19 100 forint/óra) szinttel. A növényvédelmi szabályozás szigorodása további kihívást jelent: az Európai Unióban engedélyezett hatóanyagok száma 25 év alatt több mint 1000-ről mintegy 500-ra csökkent, miközben a kereskedelmi láncok saját, az uniós előírásokon túlmutató maradékanyag-protokollokat vezettek be. A szakember szerint a termelők egyre kevesebb eszközzel védekezhetnek a kártevők, például a levéltetvek ellen, miközben a minőségi elvárások változatlanul magasak.
A költségek mérséklése érdekében egyre több vállalkozás fordul az automatizáció felé. A több mint 1000 tagot tömörítő Vicasol szövetkezet - amely évente 90 ezer tonna paradicsomot értékesít - az elmúlt három évben 6 millió eurót (2,4 milliárd forintot) fordított automatizált rendszerekre. A fejlesztések között mesterséges intelligencián alapuló válogatóberendezések, multispektrális minőségellenőrző kamerák, robotizált raklapkezelés és önvezető szállítójárművek szerepelnek. A MAF RODA automatizációs vállalat szerint egyes projektekben a méret szerinti előválogatás munkaerőigénye műszakonként 30 főről 5 főre csökkent, ami éves szinten mintegy 33%-os bérköltség-megtakarítást eredményezett.
A gazdaságok szintjén ugyanakkor a digitalizáció még nem terjedt el széles körben. Az Európai Bizottság 2025-ben publikált felmérése szerint a spanyol mezőgazdasági üzemek 36%-a egyáltalán nem alkalmaz digitális technológiákat. Spanyolország 2023-2027 közötti agrárstratégiája 1,5 milliárd eurót különített el a precíziós gazdálkodás és a digitális megoldások fejlesztésére. Francisco Góngora Cara, El Ejido polgármestere szerint a digitalizáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelők pontosabb döntéseket hozhassanak, és hosszú távon fenntarthatóbbá váljon a térség mezőgazdasága.
