Kiemelte a 17 TÉSZ részvételével megvalósult marketing programot és a 31 TÉSZ, valamint 3 egyetem együttműködésével induló K+F projektet. Az év során számos szakmai rendezvényt szerveztek, köztük a nemzetközi ICOP konferenciát, a Magyar Paradicsom Napját, a Magyar Paprika Napot és a Posztharveszt szakmai eseményeket. A szervezet nemzetközi tanulmányutakat is koordinált, valamint az Agrárminisztériummal együttműködve részt vett több gazdabarát intézkedés kidolgozásában, beleértve az idei súlyos fagykárok enyhítésére szolgáló csomagot - írta meg a FruitVeb.

A délelőtti program első előadója Rácz Katalin, az AKI kutatási igazgatója volt, aki a munkaerőpiaci folyamatokat elemezte az élelmiszergazdaságban, különös tekintettel a kertészeti szektorra. Bemutatta, hogy az agrárfoglalkoztatás hosszú távon csökkenő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 350 ezer fő dolgozik az élelmiszeriparban. A munkaerő-felhasználás 2017-2024 között éves munkaerőegységben kifejezve szintén csökkent. A kertészeti ágazatban, főként a gyümölcstermesztésben jelentős és növekvő az időszakos munkaerő alkalmazása. A szakértő rámutatott, hogy a munkaerőpiaci kihívások hátterében a demográfiai folyamatok állnak: 2013-2023 között körülbelül 300 ezer fővel csökkent az ország népessége, különösen a keleti régiókban és a vidéki területeken.

A foglalkoztatási szerkezet átalakulóban van, elsősorban az ipar és a szolgáltató szektor vonzza el a munkaerőt, miközben az elmúlt évtizedben megduplázódott az üres álláshelyek száma. A hiányszakmák között előkelő helyen szerepel a traktoros és a gépész. A meglévő munkaerővel kapcsolatos leggyakoribb problémák az alacsony munkamorál, a motiváltság hiánya, a növekvő bérigény és a szakképzettség hiánya. A munkaerőhiány kezelésének eszközei között a gépesítés, a duális képzésben való részvétel és a magasabb munkabérek szerepelnek. A külföldi munkavállalók aránya Magyarországon mindössze 3% körüli, ami európai összehasonlításban rendkívül alacsony.

A növényvédelem aktuális kérdéseiről Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője tartott előadást. Kiemelte, hogy az elmúlt hat évben 83 hagyományos hatóanyag került kivonásra, miközben egyetlen új hatóanyagot sem engedélyeztek. A biopeszticidek területén valamivel kedvezőbb a helyzet: 21 hatóanyag engedélye került kivezetésre, de 19 új engedély született. Számos új hatóanyag engedélyezése még függőben van, miközben például Brazíliában egy év alatt piacra kerülhet egy új termék. Az előadó felhívta a figyelmet a növényvédőszer-hamisítás problémájára is, amely az EU-ban becslések szerint a piac 14%-át teszi ki.

Szűcs Csaba, a Nébih Növényvédelmi Igazgatóságának igazgatója a szűkülő hatóanyag-kínálat kihívásairól beszélt. Elmondta, hogy az utóbbi években körülbelül 800 ezer kilogramm hatóanyag esett ki a magyar piacról. Pozitívumként említette, hogy 2025-ben 15 engedélykiterjesztés érintette a zöldség-gyümölcs- és feldolgozóipari ágazatot, bővült a hajtatott zöldségkultúrákban felhasználható atkaölő szerek száma, valamint a kiskultúrás felhasználási engedélyek köre is. A jövőbeli fenyegetések között említette a japán cserebogár és az őszi sereghernyó terjedését.

A délutáni szekcióban Dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a KAP Stratégiai Terv pályázatainak állásáról és a kárenyhítési mechanizmusokról tartott előadást. Ismertette, hogy mintegy 70 tervezett vidékfejlesztési pályázati felhívás jelenik meg ütemezetten, és a kertészeti pályázatoknál általában jelentős a túligénylés. Részletesen bemutatta a különböző támogatási konstrukciókat, köztük a gazdaságátadási együttműködés támogatását, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, valamint a fagykár megelőzésére és a fagykárt szenvedett ültetvények cseréjére szolgáló új pályázati lehetőségeket.

Dr. Lámfalusi Ibolya, az AKI igazgatóhelyettese az agrárkárenyhítési és díjtámogatott biztosítási rendszerek 2020-2024 közötti tapasztalatairól számolt be. Bemutatta a négy pillérre jutó biztosításokat területalapú-, kultúra- és ágazatalapú bontásban. Rámutatott, hogy míg a mezőgazdaságban a legtöbb kárt az aszály okozza Magyarországon, a zöldség- és gyümölcskultúrákban a tavaszi fagykárok dominálnak.