A nagy gépvásárlási hullám ellenére sem javult még számottevően a digitalizáció helyzete Magyarországban.
Továbbra is az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a hazai vállalkozóknak.
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak.
Óriási segítséget jelent az ágazatnak, hogy a következő év elején elindulnak az új pályázatok.
A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.
Digitális agrárinnováció startup-céget alapított az Óbudai Egyetem a baromfitartás rendszerének javítása érdekében.
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
Az agrárszakképzést hozzá kell igazítani a mezőgazdaságban tapasztalható, egyre gyorsulnak a technológiai változásokhoz.
Felismerve a digitális technológia előnyeit a magyar gazdák közül is egyre többen alkalmazzák a legújabb fejlesztéseket.
Három új szakirányú továbbképzést hirdet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Forradalmi változásokat hoz a digitalizáció az élelmiszeriparban és italgyártásban is.
Az Európai Bizottság feloldja a fukusimai nukleáris baleset nyomán elrendelt élelmiszerimport-korlátozásokat.
Van tér a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésére, de versenyképesebbé kell válniuk.
Hiába van nagyon sok modern és okos eszköz a magyar gazdaságokban, ha a termelők nem használják ki ezek lehetőségeit.
Alapvetően változtatja meg a vásárlási gyakorlatot a kormányzat tervezete, amely teljesen digitális alapokra helyezi a nyugtaadás kötelezettségét.
K&H: nem változott a vállalatok innovációs aktivitása az első fél évben, a digitalizáció azonban erősödik.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Az Európai Unió már tárgyalja az általa ösztönzött könyvelési automatizáció első lépését.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
Jelenleg Magyarországon azt látni, hogy a digitalizáció fejlettsége se a KKV ipari, se pedig a KKV agrárszektorban nem tart ott, ahol kellene.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.