A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
A 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”.
Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
Magyarország legnagyobbra nővő kígyója a kaszpi haragossikló, fokozottan védett faj.
Az engedély nélkül fúrt kutak is pusztává teszik a tájat Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerint.
A Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítanák.
A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
Európában egyedülálló módon az ország területének több mint 21 %-a, azaz 2 millió hektár Natura 2000 terület.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
Hét éve tartó élőhelyfejlesztési projekt zárult le a Hanságban, jelentősen javítva a terület ökológiai állapotát.
A Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak a nagy folyók árterületei, ráadásul a használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
A savanyúfüvek a változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.
Komoly problémát jelent Mohács térségben a hazánkban nem honos, agresszív terjedési stratégiájú növények jelenléte.
Október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer daru fordul meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
100 ezer hektáron valósult meg a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása.
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.
Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Az árrésstop kivezetésében reménykedtek, ehelyett hosszabbítást és kiterjesztést kaptak.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
