Az EFSA korábbi jelentése szerint a HPAI által érintett vadon élő madarak száma 2016 óta a legmagasabb szintet érte el ebben az időszakban. Különösen a vízimadarak - köztük kacsák, ludak és hattyúk - érintettek, emellett jelentős pusztulást tapasztaltak a darvak körében is. Az európai esetek szinte mindegyike egy újonnan bevezetett HPAI A(H5N1) genotípus-variánshoz köthető, amely korábban is jelen volt a régióban - számolt be a Poultryworld.

A szakértők szerint az esetek meredek emelkedése a vadon élő madárpopulációk előzetes immunitásának hiányából vagy a jelenleg terjedő variáns fokozott fertőzőképességéből adódhat. A tudósok az elkövetkező hetekben továbbra is magas szintű víruscirkulációra számítanak a vadon élő madarak körében, ami várhatóan a tél vége felé csökkenni fog. Az európai baromfitelepeken tapasztalt széles körű járványok elsősorban vadon élő madarak által történt behurcolásból erednek, főként közvetett érintkezés útján. Különösen a pulykák érintettek, és növekedett a fertőzések száma a vakcinázott kacsák körében is. Az esetek növekedéséhez hozzájáruló tényezők között szerepel a vadon élő madaraktól származó átvitel, a baromfitelepek közelében lévő erősen szennyezett környezetből eredő fertőzési nyomás, valamint bizonyos időjárási körülmények, például a páratartalom.

A szakértők határozottan javasolják a háziasított madarak zárt tartását azokon a területeken, ahol a HPAI vírus kering a vadon élő madarak között, vagy ahol tömeges madárelhullást jelentettek. A szigorú biológiai biztonság és a fokozott felügyelet elengedhetetlen az új járványok korai felismeréséhez és az állategészségügyi kockázatok csökkentéséhez. A jelentés hangsúlyozza, hogy a vírus terjedése ellenére az általános lakosságra vonatkozó kockázat továbbra is alacsony marad.