A termények háromnegyedének beporzásra van szüksége, de számos rovar populációja csökken, ami a terménymennyiségek csökkenésével jár. A gyümölcs- és zöldségfélék, illetve magvak esetében ez 3-5 százalékos csökkenést jelent, az pedig, hogy kevesebbet tudunk fogyasztani ezekből az élelmiszerekből, azzal jár, hogy a halálesetek egy százaléka a beporzók elvesztésének következménye. A szívbetegségek, a diabétesz, a sztrók és egyes rákfajták előfordulása is csökkenthető egészségesebb táplálkozással. Ez az első olyan tanulmány, amely számszerűsíti, mit veszíthetünk a beporzók egyedszámának csökkenésével - írja az Infostart a The Guardian cikke alapján.

Új őrület hódíthat a magyar kertekben: egyre többen ültethetnek ilyen növényeket

Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.

A kutatók a következtetéseiket mezőgazdálkodásból származó adatokra, a terméshozam csökkenésére és a táplálkozással kapcsolatos tényekre, valamint számítógépes modellekre alapozva állapították meg. Samuel Myers, a Harvard kutatója, a tanulmány vezetője, mint mondta, a kutatás megállapítja, hogy a beporzók elvesztése már most olyan mértékű hatást gyakorol az egészségre, mint például a prosztatarák vagy a kábítószer-használat. Jó hír azonban, hogy van megoldás: vissza kell szorítani a növényvédő szerek használatát, így nőhet a beporzók száma is, valamint attól is, ha a természetes élőhelyeiket sikerül helyreállítani. A kutatók szerint a beporzóhiány miatt jelenleg a világ teljes gyümölcstermelésének 4,7 százalékát, a zöldségtermelés 3,2 százalékát és a magvak termelésének 4,7 százalékát veszítjük el.

Sokkoló jelentés érkezett: ennek az állatnak a pusztulása felelős százezrek haláláért

A beporzók pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka a világon.

A legkomolyabb hatást a közepes jövedelmű országokban - például Kínában, Indiában, Oroszországban és Indonéziában - lehet tapasztalni, ahol a szívbetegségek, a sztrók és a rákos megbetegedések a rossz táplálkozás, a dohányzás és az alacsony testmozgás miatt már eleve gyakoriak voltak. A kutatók becslése konzervatív, mert a kiesett mikrotápanyagokat vagy a gazdálkodók kiesett jövedelmét nem vették figyelembe. A Sussexi Egyetem professzora, David Goulson úgy véli, hogy a helyzetet tovább rontja az is, hogy egyes kártevőket pusztító rovarok egyedszáma is csökkenésnek indult, így azok nagyobb kárt tudnak okoznia a termésben. Az emberek rossz egészsége az egészségügyi ellátórendszerre és a gazdaság egészére is kihat.