Újragondolt méhész-szövetkezetekkel mentené meg a szakmát egy friss kezdeményezés.
Újabb csapást kaphatnak a méhészek, hiszen új, pusztító kártevő fenyegeti a magyar méheket.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
Tökölön zárlatot rendeltek el, ugyanis fertőző méhbetegség ütötte fel a fejét.
Az iraki Basra méhészei súlyos válságban: a szárazság és a sós víz miatt felére csökkenhet a méztermelés.
Példátlan mértékű méhpusztulás történt az év elején, nemcsak Magyarországon, de világszerte is.
Debreceni részvétellel indul nemzetközi beporzóvédelmi program európai uniós támogatással.
A nyúlós költésrothadás, más néven amerikai költésrothadás, a mézelő méhek egyik legveszélyesebb betegsége.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a méhészek által is alkalmazott szirupoztatás módszerét otthon is alkalmazhatják.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
Január 27-től nyújthatók be kérelmek a méhcsaládok egészségét támogató, állatjóléti pályázatra.
Hevesben indult el az idei Európai Mézes Reggeli Program, melyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A neonikotinoidok problémája messze túlmutat a méhek védelmén, a baglyok tollában is kimutatták a szert.
Egy új táplálékkiegészítő segítheti a méhek ellenállóképességét a növényvédő szerek káros hatásai ellen.
Egyre nehezebb a méhészeknek, sokan kényszerülnek feladni működésüket az ágazatban.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
