Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg az ijesztőbbnél ijesztőbb szalagcímek a sajtóban azzal kapcsolatban, hogy az idei évben kialakuló El Niño szokatlanul erős – egyes források szerint nem is szuper-, hanem egyenesen hipererős – lehet, ami szélsőséges időjárási helyzeteket, pokoli hőséget és súlyos áradásokat okozhat. A bökkenő azonban az, hogy a cikkek sokszor úgy tálalták a jelenséget, hogy a felsorolt természeti csapásokhoz nem rendeltek konkrét helyszíneket, ezért az olvasó ezeket látva könnyen azt hihette, hogy a következő hónapokban Magyarországon is beköszönt az időjárási armageddon.
Amint azonban azt Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék éghajlatkutatója az Agrárszektornak megvilágította, a kapcsolat az El Niño és a magyar időjárás között korántsem ennyire egyértelmű.
Tényleg itt a szuper El Niño?
A tisztánlátás és a higgadt helyzetértékelés érdekében először fontos azt leszögezni, hogy az elmúlt hónapokban valóban kialakult az El Niño-jelenség, aminek első és legbiztosabb jele az volt, hogy a Csendes-óceán középső, trópusi területein a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál magasabb lett, a szelek áramlása pedig megfordult, azaz nem keletről nyugat felé, hanem nyugatról kelet felé kezdett el fújni.
Ilyen helyzetek átlagosan 2-7 évente fordulnak elő a térségben, és mivel az óceán felszínének hőmérséklete és a felette kialakuló áramlások fontos motorját képezik a helyi időjárási folyamatoknak, helyesen feltételezzük, hogy ilyenkor a Csendes-óceán medencéje mentén jelentős változásokat tapasztalhat a lakosság. Ecuador és Peru partvidékén például gyakran alakul ki heves csapadék és pusztító áradás az El Niño-években, miközben az egyébként csapadékos Délkelet-Ázsiát, és főleg Indonéziát hosszan tartó szárazság sújtja ugyanekkor.
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?
Hogy mennyire számít erősnek az éppen aktuális El Niño, azt a szakértők többek között az alapján állapítják meg, hogy a megszokotthoz képest mégis mennyivel magasabb a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán trópusi vidékén; és ha a háromhavi átlag legalább +0,5°C-al meghaladja a normál értéket legalább három egymást követő hónapon át, akkor már El Niño-ról beszélhetünk – magyarázta az Agrárszektornak Szabó Péter. Ha megnézzük az ezzel kapcsolatos adatsort, viszonylag gyorsan feltűnik, hogy az igazán erős szuper El Niño-események ritkák, +2,0°C-os eltérésnél nagyobbat ugyanis 1950 óta még csak néhányszor mértek, a legerősebb +2,4°C-os anomália pedig az 1982-83-as szezonban volt.
Ehhez képest a jelenlegi anomália a mostani előrejelzések szerint a +2,5°C-ot biztosan, de nagy valószínűséggel a +3,0°C-ot is elérheti a következő hónapokban. Az elmúlt időszakban megjelent cikkek tehát ebben a tekintetben nem túlzóak: a mostani El Niño még a szakértők szerint is extrém erősnek mondható, és a legfrissebb előrejelzések szerint legalább márciusig el fog tartani.
Hogy mindennek van-e köze a globális felmelegedéshez? Két szempontból sajnos igen: sosem volt még ilyen gyorsan fejlődő El Niño a pontos mérések 1950-es kezdete óta, mint most. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy az óceánok alaphőmérséklete jóval magasabb, mint a 20. század kezdetekor, és ez extra energiát ad a gyorsabb átalakulásnak a La Niña-neutrális-El Niño fázisok között. Tehát nemcsak az erőssége, hanem a gyors átalakulása is az emberi tevékenységhez köthető. Mivel az erős El Niño események a légkört is jelentősen melegítik, a globális felmelegedésnek is adnak néhány tizedfokos extra melegedést, így 2027 várhatóan a legmelegebb évünk lesz a Földön
– tette hozzá Szabó Péter.
Várható magyar armageddon?
Hogy egy ilyen helyzetben jelentősen megváltozik a Csendes-óceán medencéjének légkörzése, azt a fentiek alapján könnyű megérteni, Európa azonban már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért a magyarországi hatások nem ennyire egyértelműek – magyarázta az Agrárszektornak Szabó Péter egy olyan elemzés eredményeire hivatkozva, amit Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatójával közösen végeztek.
Mint mondta, ebből az elemzésből az derült ki, hogy térségünkben az El Niño időszakban sem a nyári, sem a téli átlaghőmérséklet nem változik meg jelentősen, így ezzel összefüggésben nem várható nálunk pokoli hőség – bár az persze elképzelhető, hogy a klímaváltozás miatt tapasztalható trendekből fakadóan így is az idei volt hátralévő életünk leghidegebb nyara.
Szabó Péter ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a téli csapadék kapcsán sikerült kimutatniuk egy gyenge kapcsolatot. Amikor ugyanis a korábbiakban egy hűvösebb La Niña fázisból egy melegebb El Niño állapotba léptünk, akkor a magyarországi téli csapadék mennyisége több esetben nagyobb volt.
Itt jöhet némi óvatos heuréka: mivel most is épp egy ilyen tél felé közeledünk, van némi okunk a bizakodásra, hogy az El Niño hatására érdemben csökkenhet végre a magyar talajokban uralkodó elképesztő vízhiány. Szerencsére néhány szezonális előrejelzés már most csapadékosabb európai telet valószínűsít, de azt megmondani ennél konkrétabban persze jelenleg még nem lehet, hogy pontosan mikor és mennyi eső érkezhet térségünkbe.
Ha viszont valóban bejön ez a várakozás, és tényleg csapadékosabb tél következik, biztosan lesznek olyanok, akik azt a JÉGER leállásának fogják tulajdonítani, miközben a valódi okok talán több ezer kilométerrel arrébb keresendők.
