Növény | 2024. december 7. 10:16
Jégkárelhárító: börtönt kaphat a konteós zsaroló
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Bebizonyosodott, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz.
Az Agrárkamara megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Így hatott a vihar a földekre.
Műholdakkal veszik fel a jégkárok elleni harcot az SZTE kutatói.
Kihívások elé állította a jégkármérséklő rendszert az idei időjárás.
Sok vállalkozó most szembesült ezzel először.
De a hirtelen jött viharokat ezzel sem lehet kivédeni.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.