Jégkárelhárító: börtönt kaphat a konteós zsaroló
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Bebizonyosodott, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz.
Az Agrárkamara megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Így hatott a vihar a földekre.
Műholdakkal veszik fel a jégkárok elleni harcot az SZTE kutatói.
Kihívások elé állította a jégkármérséklő rendszert az idei időjárás.
Sok vállalkozó most szembesült ezzel először.
De a hirtelen jött viharokat ezzel sem lehet kivédeni.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.