Havasi cincér

A havasi cincér a cincérek családjába tartozó, 1,5-3,8 cm hosszúságú védett bogárfaj. 2019-ben Magyarországon az „Év rovara”.

A havasi cincér jellemzői és megjelenése

A havasi cincér Közép- és Dél-Európa hegyvidékein, hazánkban középhegységek bükkerdeiben él. Nem túlzás azt állítani, hogy Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és szárnyfedőkön, illetve az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste. Lárvája a idősebb beteg bükkfák törzsében fejlődik több évig.

Júniustól szeptemberig napos időben rajzik. A havasi cincér dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben található meg (nevével ellentétben tehát nem a "havasok" lakója). Az öreg bükkösök kivágásával fennmaradása aktuálisan veszélyeztetett. Érdekesség, hogy a havasi cincér a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A havasi cincér szaporodása

A sérült, kidőlt fák törzse a 2-4 évig fejlődő havasicincér-lárvák számára egyet jelent a lakóhellyel és a táplálékkal, az „utódok” ugyanis a holt faanyagban rágnak, keresztül-kasul furkálva a fatestet. A havasi cincérek május végén bebábozódnak, de előtte még elkészítik és betapasztják azt az ovális formájú kimeneti röpnyílást, amin keresztül imágóként, tehát kifejlett rovarként fognak távozni otthonukból - erre júniusban kerül sor.

Először a hímek jelennek meg, majd egy hét elteltével pedig a nőstények is követik őket. Az „erősebb nem” képviselői egyfajta territóriumot jelölnek ki maguknak, és a júliusi párzás után még egy ideig kísérgetik a nőstényeket, nehogy azok más hímre is szemet vessenek, mielőtt leraknák petéiket. A melegkedvelő, meglehetősen aktív imágók levelekkel és a fák kifolyó, friss nedvével táplálkoznak. Augusztusra mind a hímek, mind a nőstények elpusztulnak, a hímek valamivel korábban. Mire a petékből kifejlett havasi cincérek lesznek, évek telhetnek el.