Szeptember 29-én Magyarországot heves záporokkal és zivatarokkal érte el egy frontrendszer. Az Országos Meteorológia Szolgálat riasztásának megfelelően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) délelőtt 11:30-tól a Somogy megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonaltól keletre fokozatosan bekapcsolta a jégkármérséklő rendszer generátorait, kivéve azokat, amelyeket korábban a generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt ki kellett kapcsolni.

A frontrendszer legintenzívebb, szupercellává fejlődött felhőzete az ország déli területein haladt végig. Noha a szupercellák esetén a jégkármérséklő rendszer nem tud teljes védelmet nyújtani, az érintett területen a védekezés hatékonyan mérsékelte a kialakuló jégszemek méretét. Kivétel volt ez alól Orosháza: a települést nyugati irányból olyan vonalon érte el szupercella, melyen a fenyegetések miatt néhány generátor nem működött. A kikapcsolt generátorok következtében ezen a területen romlott a védekezés hatékonysága, ezért Orosháza környékén nagyobb szemű, dió nagyságú jég esett, amely jóval komolyabb károkat okozott, mint azokon a területeken, ahol teljes kapacitással zajlott a védekezés.

Az alaptalan tévhitet - mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt - a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.

Idén szeptemberben minden 3. napon, azaz hetente legalább kétszer működtek a jégkármérséklő rendszer generátorai a Dél-Alföldön, miközben a Dunától keletre és a délkeleti területeken az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál, a Tiszántúlon nagy területen az 50 mm-t is meghaladja a csapadéktöbblet. A NAK bízik benne, hogy a tudományos tények mellett az utóbbi hetek esős időjárása is meggyőző érv az álhírek és a tévhitek ellen, és ezáltal megszűnik a generátorkezelők fenyegetettsége.