A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (TAKI) kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan függenek össze a különböző talajművelési megoldások és a szőlészet lejtőjének pozíciója a két fő talajeredetű üvegházhatású gáz, a CO2 és N2O kibocsátásával. A kísérletben egy Balaton melletti borvidéken jelöltek ki két területet, ahol az ültetvényekben gyeppel fedett és rendszeresen tárcsázott sorközök váltják egymást - olvasható a kutatóközpont oldalán. A területekről származó talajmintákon beállított kísérletben a kutatók meghatározták, hogy mekkora a két különbözően megművelt részen az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve hogyan alakul e területek szervesszén- és teljes nitrogéntartalma, talajnedvesség-tartalma, illetve pH-értéke.

A kutatók azt is megállapították, hogy a talaj CO2- és N2O-kibocsátása nagyobb volt a gyeppel borított lejtőn, mint a tárcsázott területen. A gyepes részen megfigyelhető nagyobb biomassza, talajnedvesség- és tápanyagtartalom ugyanakkor arra utal, hogy itt a talaj egészségesebb volt, ami pedig a hazai talajok megóvása szempontjából fontos. A csapadékszimulációkból kiderült, hogy eső után megemelkedett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a területen, illetve arra is rámutattak, hogy a lejtőpozíció szintén befolyásolta a talajeredetű kibocsátásokat, ugyanis nagyobb értékeket lehetett mérni a felső pontokban.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése alapvetően fontos, mert lassítja a klímaváltozás súlyosbodását és mérsékli annak negatív hatásait. A kutatók reményei szerint az eredményeikkel a különböző klíma-előrejelzések hatását pontosabban lehet becsülni, és különféle matematikai, illetve biogeokémiai modelleket lehet velük tesztelni, a klímafolyamatok jobb megértése érdekében.