A ganajtúrófélék vagy ganéjtúrófélék a bogarak rendjének és a mindenevő bogarak alrendjének egy családja. A család kozmopolita (az egész földön elterjedt); rendkívül fajgazdag.
A ganajtúrófélék jellemzői, felépítésük
A családba egyaránt tartoznak apró és óriás termetű fajok. Testük többnyire zömök. Csápjuk többé-kevésbé térdes; a csápok tőíze rövid, bunkója az egyik oldalra megnyúlva leveles vagy legyező, fésű alakúan lemezes. A lemezek lehetnek merevek vagy szétterpeszthetőek, az első csápíz hosszabb a többinél.
Elülső lábaik (különösen a nőstényeké) ásásra alkalmasok. A ganajtúrófélék lábfeje ötízes, gyenge lábú, vaskos, C alakban görbült lárváik pedig a pajorok. A ganajtúrófélék trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élnek. A pajorok viszont rendszerint a földben, és a növények gyökereit rágják, így egyben kártevőkké is válhatnak.
Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb sertéstartók, hiszen miközben a takarmány drága, a sertés élő ára sokáig alacsony szinten mozgott.
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
A térségben egyre nehezebb olyan növényeket termeszteni, amelyek korábban megszokott részei voltak a gazdálkodásnak.
Magyarország egy újabb megyéjében azonosítottak afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót.
