2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek. Friederike Ott, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének társigazgatója szerint a növekedés teljes egészében a fosszilis üzemanyagok égetésének tulajdonítható. A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben. 50 fokos napok döntően a Közel-Keleten és az Arab-öböl vidékén fordulnak elő. Azonban amikor idén nyáron Olaszországban 48,8 fokkal, Kanadában 49,6 fokkal megdőlt a melegrekord, a tudósok arra figyelmeztettek, hogy máshol is eljöhet az 50 fokos napok ideje, ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetése.

Aggasztó: jégkorszakra emlékeztető kemény teleket is hozhat a klímaváltozás

Ideje felkészülni a gyakori, extrém hideg időjárásra?

A BBC elemzése alapján a legutóbbi évtizedben fél fokkal emelkedtek a hőmérsékleti maximumok az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest. Az emelkedés azonban nem volt egyenletes a világon: Kelet-Európa, Dél-Afrika és Brazília maximumai több mint 1 fokkal, az Északi-sarkvidék és a Közel-Kelet egyes részei több mint 2 fokkal nőttek. A BBC az elemzés nyomán dokumentumfilm-sorozatot indít Life at 50C (Élet 50 Celsius-fokon) címmel, mely azt kutatja, hogy befolyásolja az extrém forróság az életet a világon. Az amerikai Rutgers Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint 2100-ra a világon akár 1,2 milliárd embert is érinthet a hőstressz, ami legalább négyszerese azok számának, akiket jelenleg sújt a szélsőséges meleg.