Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek. Friederike Ott, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének társigazgatója szerint a növekedés teljes egészében a fosszilis üzemanyagok égetésének tulajdonítható. A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben. 50 fokos napok döntően a Közel-Keleten és az Arab-öböl vidékén fordulnak elő. Azonban amikor idén nyáron Olaszországban 48,8 fokkal, Kanadában 49,6 fokkal megdőlt a melegrekord, a tudósok arra figyelmeztettek, hogy máshol is eljöhet az 50 fokos napok ideje, ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetése.
A BBC elemzése alapján a legutóbbi évtizedben fél fokkal emelkedtek a hőmérsékleti maximumok az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest. Az emelkedés azonban nem volt egyenletes a világon: Kelet-Európa, Dél-Afrika és Brazília maximumai több mint 1 fokkal, az Északi-sarkvidék és a Közel-Kelet egyes részei több mint 2 fokkal nőttek. A BBC az elemzés nyomán dokumentumfilm-sorozatot indít Life at 50C (Élet 50 Celsius-fokon) címmel, mely azt kutatja, hogy befolyásolja az extrém forróság az életet a világon. Az amerikai Rutgers Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint 2100-ra a világon akár 1,2 milliárd embert is érinthet a hőstressz, ami legalább négyszerese azok számának, akiket jelenleg sújt a szélsőséges meleg.