A mikrobiológiai aktivitás a talaj termőképességének egyik legfontosabb mércéje. A mikroorganizmusok szerepe a talajban:

• Baktériumok: kulcsszerepet töltenek be a nitrogénkörforgásban. Egyesek képesek a levegő nitrogénjét megkötni és a növények számára felvehetővé tenni.
• Mikorrhiza gombák: szimbiózisban élnek a növények gyökereivel, javítják a tápanyag- és vízfelvételt, és egyúttal fokozzák a növények stressztűrő képességét.
• Fonálférgek, protozoák és sugárgombák: részt vesznek a szerves anyagok lebontásában, szabályozzák a mikrobiális egyensúlyt és elősegítik a tápanyagok felszabadulását.

Ezek a láthatatlan segítők olyan funkciókat látnak el, amelyek nélkül a talaj terméketlenné válna, a gazdálkodás pedig hosszú távon fenntarthatatlan lenne. A talaj biodiverzitása nemcsak a mikroorganizmusok számát, hanem azok sokféleségét is jelenti. Minél változatosabb a talaj élővilága, annál ellenállóbb a rendszer a betegségekkel, kártevőkkel és a szélsőséges időjárási hatásokkal szemben. Egy gazdag talaj-ökoszisztéma stabilabb tápanyag-körforgást, jobb vízmegtartó képességet és hosszú távon fenntarthatóbb termelést biztosít. A talaj élővilágának sokszínűsége tehát kulcsa a mezőgazdaság biztonságának és a termőföld jövőbeli megőrzésének - írja a NAK.

Hogyan óvhatjuk és erősíthetjük a talajéletet?

• Takarónövények vetése: segít a talaj fedettségének fenntartásában, mérsékli az eróziót, és tápanyagot biztosít a talajlakó élőlények számára.
• Szerves anyag visszaforgatása: az istállótrágya, a komposzt vagy akár a szármaradványok visszajuttatása táplálja a mikroorganizmusokat.
• Kímélő talajművelés: a forgatás nélküli vagy minimális bolygatású módszerek hozzájárulnak a mikrobiális közösségek stabilitásához.
• Vegyszerhasználat mérséklése: a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használat egyensúlytalanságot okozhat a talajéletben, ezért érdemes a szükséges minimumra korlátozni.

Miért kulcsfontosságú mindez a jövőre nézve?

Egy egészséges, élő talaj hosszú távon:

• stabilabb termést biztosít,
• hatékonyabb tápanyag-hasznosulást eredményez,
• jobb vízgazdálkodást nyújt,
• és ellenállóbbá teszi az agroökoszisztémát az aszállyal, kártevőkkel és betegségekkel szemben.

Ne feledjük: a talaj életközössége lassan alakul ki, de nagyon gyorsan károsítható. Egy rossz gyakorlat évekre, akár évtizedekre visszavetheti a talaj mikrobiológiai állapotát. Tehát ne csupán a növényt „tápláljuk”, hanem magát a talajt is.