Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
Az év egyértelműen leglesújtóbb eseménye a ragadós száj- és körömfájás vírus volt, ami óriási pusztítást okozott.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után újra élénkülni látszik, legalábbis a 100–200 lóerős traktorok szegmensében.
A globális avokádókereslet olyan mértékben nő, hogy a termelés és a környezet egyszerűen képtelen tartani vele a lépést.
2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
Az elmúlt évek időjárási fordulatai nem csupán apró módosításokat követelnek meg a hazai termelőktől, sokkal inkább az egész szemlélet átalakulását.
A hazai fakitermelő ágazat jelenleg olyan összetett kihívásokkal szembesül, amelyek számos pontot egyszerre érintenek.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Az új technológiák, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
Manapság kell valami élmény is az embereknek, és ezért az agroturizmus egyre nagyobb teret hódíthat magának.
A dohány a szezon idején rengeteg munkalehetőséget biztosít a helyieknek, hiszen egyszerre több tucat ember dolgozik a földeken, nap mint nap.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A szakértő szerint a Magyar-kormány már július elsejével 5 százalékra csökkenthetné az alapvető élelmiszerek áfáját.
Egyre nagyobb teret nyernek a kényelmi termékek, amelyek gyors elkészíthetőséget kínálnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az íz vagy a minőség terén.
A román mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók havi keresete átlagosan 3 223 és 7 805 lej között alakul, ami átszámítva nagyjából 232 ezer és 562 ezer forint.
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka.
A hazai agrárium és élelmiszeripar régóta megoldatlan strukturális gondokkal küzd - a megoldás összetett, amelyben az új kormánynak is lenne feladata.
Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt.
