Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A magyar gombatermesztés komoly kihívásokkal néz szembe, miközben az ágazatnak továbbra is fontos szerepe van a hazai élelmiszer-ellátásban.
A kisméretű családi gazdaságok működését nemcsak a piac, hanem a szabályozási környezet is jelentősen befolyásolja.
A magyar önjáró szőlőszüretelőgép-piac továbbra is erősen kitett a támogatási lehetőségeknek.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Egyre több olyan tényező jelenik meg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, amely közvetve a horgászat világára is hatással lehet.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa a hazai szántóföldi termesztésben.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aranyszínű sárgaság terjedése, a szélsőséges időjárás és a változó fogyasztói szokások egyaránt komoly kihívás elé állítja a magyar borászatokat.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
Az olívaolaj-ágazat szereplői ma már a gazdasági fenntarthatatlanságot, a növekvő költségnyomást és a jövedelmezőség romlását érzik a legnagyobb kockázatnak.
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok és a növekvő költségek is komoly kihívások elé állítják a magyar gyümölcstermesztőket.
A munkaerőhiány, a generációváltási problémák és az egyre növekvő piaci kiszolgáltatottság megnehezíti a magyar családi gazdaságok helyzetét.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Az idei gabonapiaci szezonban a bértárolás továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai termelők értékesítési stratégiáiban.
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
