Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A mezőgazdaság egyre bizonytalanabb helyzetéről és a piac kiszámíthatatlanságáról beszélt az Agrárszektornak Kerchner István.
Az aszályos időszakok, az ellátási láncok sérülékenysége és a globális versenyhelyzet új válaszokat követelnek a hazai gazdálkodóktól.
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
Az elmúlt évek agrárpolitikájának egyik kiemelt célja az ökológiai gazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerek erősítése.
A következő évek egyik legfontosabb feladata a hulladéklerakás csökkentése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, szigorúbb előírásokra.
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése és létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.
A szektor hosszabb távú kilátásai kifejezetten bizonytalanok, különösen a száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése óta.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Óriási nyomás helyeződik a termesztőkre, hiszen a pisztácia iránti kereslet folyamatosan nő, míg a kínálat egyre szűkebb.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
A helyzetünk kritikus, de Kína tudatos építkezése számunkra is jó példa.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
